Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

Megfogalmazódtak módszerek az anyakönyvek kutatására, amelyek közt olyan szélsőségesnek tűnő megállapítással is találkozhatunk, ami szerint „a helyes módszert minden egyes kutatónak magának kell kialakítani"}

21 Pásztó egyes anyakönyveire egyébként jellemző, amit már megállapítottak a 18. századi anyakönyvekről. Legpontosabbak a házassági bejegyzések, hiányosak a keresztelési adatok, s legnagyobb kritikával a halálozási bejegyzéseket kell kezelnünk. Keresztelési bejegyzések A pásztói keresztelési anyakönyv 1693 és 1804 között 9733 bejegyzést tartalmaz, amiknek a tartalma nem sokat változott az évszázad folyamán. A rovatos bejegyzési mód megjelenése előtt általában a következőképpen néz ki: „Baptizatus est infans nomine Michael, Stephani Varga et Susannae Tott füius. Patrini fuerunt ex Szent Jakab Georgius Lejtrik et Anna Kalmár. " [Megkereszteltetett Varga István és Tóth Zsuzsanna gyermeke Mihály névre. Keresztszülők a szentjakabi Lejtrik György és Kalmár Anna.] Ez a standard forma esetenként bővülhetett egyéb megjegyzéssel (szülő társadalmi állása, ritkán foglalkozás, 128 f e nemzetisége, bába keresztelése, keresztszülők társadalmi állása, származási hely, ikerszületés

129 stb.). Általában a plébános keresztelt, de nem volt ritka, hogy a szomszéd települések valamelyikének plébánosa, a füleki ferencesek és elsősorban a pásztói 127. GYETVAI, 1990. 45-52. p. 128. A keresztszülők száma kettő volt, egy férfi és egy nő. Ikreknél természetesen két férfi és két nő. A keresztszülő férfi tagját mindig nevén nevezték, a nőknél gyakran elmaradt a név kiírása, s csak azt jelezték, hogy a felesége, lánya. S ez gyakran előfordult akkor is, ha a keresztszülők nem voltak rokonságban. 129. Ikerszületés 1720-1750 között 31, 1751-1760 között pedig 24 volt. Ez az összes keresztelés valamivel több mint 1 %-a. 1750-ig évente általában 1 ikerszületés fordul elő, ritkábban kettő. Három iker születésével 1731-ben, 1747-ben és 1748-ban találkozunk. 1751-től évente legkevesebb 2 ikerszületés volt, de 1759-1760 az átlagtól eltérő időszak, mert 6 ikerszületést jegyeztek fel az anyakönyvben.