Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

gárok jogaival adományozta meg, ami magasabb szintű, önállóbb önkormányzat kialakulását tette lehetővé. Az is nyilvánvaló, hogy e jogokat a település földesura, Tari Lőrinc kérte és kapta települése számára: „pro parte fidelium nostrorum universorum, popuiorum et iobbagyonum in oppido suo et fratrum suorum, Paztoh vocato".[az O és testvérei Pásztó nevezetű mezővárosában élő hűséges alattvalói és népe számára] Az elnyert jogok gyakorlati érvényesítését illetően 77 nincsenek adataink, Mályusz Elemér véleményét fentebb idéztük. Még abban az évszázadban, amelyben megkapta a kiváltságokat, kétszer lettek azok megerősítve: Mátyás király (1474-ben) és Ulászló király (1494-ben) uralkodása alatt. A török után a pásztóiak 1699-ben kérték I. Lipóttól korábbi privilégiumleveleik újbóli megerősítését, s nem is sikertelenül. 1701-ben a király a Zsig•70 mond, Mátyás majd Ulászló által adott jogokat engedélyezte a pásztóiaknak. Ennek feltétele a jus armorum lefizetése volt, amihez a pénzt Pásztó a Pesten lakos Pesti János ráctól kölcsönözte 1800 forint összegben és néhány akó borban, marhában, amik kitettek 200 forintot, „evei együt két ezer rhenus forint, mely pénzt az Tekintetes Camera leválván erga quitentiam [a kincstár nyugtára felvévén], mely mostanis exstat [létezik], melynek interessé [kamata] ment hat ezer ött száz négy forintra, id est [azaz] 6504. "

79 A királyi határozat nem kevés pénzébe került Pásztónak, majd száz évig fizette adósságát. 1782-ben eképp nyugtázta a város jegyzője megszűnését: „Itt szabadult meg az Város a sok adósságoktúl, mellyeket szegin régi Attyáink sok nyomorúságban fel vettek, kit egy kit mástul, úgy hogy maid száz esztendőiül fogva soha ez ideig szabadok az adósság túl nem voltunk. Most senkinek semmivel sem tartozunk. Légyen áldot é76. Az oklevél szövege BÉKEFI, 1898.1. 291-293. p. 77. MÁLYUSZ, 1984. 238-242. p. 78. A pásztóiak kérvénye BÉKEFI, 1898. I. 634. p.; Lipót király által átírt oklevél 1701böl BÉKEFI 1898. I. 648-653. p. 79. NML V. 702. 17. doboz Hirdetések könyve 1718-1737. 25. p.