Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

17. táblázat Az apátsági és világi birtokosok területe 1770-ben Rosnay felmérése szerint apátsági terület 1.497.060 •= 2.721 410/550 pozsonyi mérő = 538,9 ha világi birtokosok területe 6.009.340 • =10.926 40/550 pozsonyi mérő = 2.163,3 ha összesen 7.506.400 • =13.647 450/550 pozsonyi mérő = 2.702,2 ha A birtokarányok a fentebbi táblázat alapján úgy oszlottak meg, hogy a határ 20 %-a volt ciszterci birtok, a világi földesurak birtoka 80 %-ot tett ki-. A teljes pásztói határ szerkezetét illetően elmondhatjuk, hogy közel felét tették ki a szántóföldek (a Cser dűlőben és a Mátrában), majd húsz százalékát az erdő borította, s viszonylag magas a rétek területe. A szőlőterület az egész határnak 5,7 %-a volt 1770-ban. A belső telek részaránya közel azonos volt a rétekével. 18. táblázat A pásztói határ művelési ágak szerint 1770-ben Belső telek 985.332 • (354,7 ha) 13,1 % Szántó 3.438.340 • (1.237,8 ha) 45,8 % Erdő 1.447.600 (521,1 ha) 19,3 % Rét 1.206.528 • (434,3 ha) 16,1 % Szőlő 428.600 (154,3 ha) 5,7 % Összesen 7.506.400 L (2.702,2 ha) 100,0 %