Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN 1. A 18. századi Pásztó a gyöngyösi járásban A Rákóczi-szabadságharc idején, 1708-ban és 1709-ben készült az a két dicalis összeírás

54

, amelynek az egyes településekre vonatkozó adatai alapján megkísérelhetjük elhelyezni a gyöngyösi járásban Pásztót a 18. század elején. Gyöngyös népességét, gazdasági erejét tekintve ekkor is jóval a járás többi települése fölött állt. Ugyanakkor Pásztó az 1708-as dicaösszeírás számai alapján nem sokban különbözött a járás nagyobb falvaitól. A nem nemesek dicája Gyöngyöspatán (738 1/4), Horton (553) és Gyöngyössolymoson (465 1/2) is meghaladta a pásztóiakra kirótt adóösszeget. Pásztó adóztatását tekintve a maga 412 3/4 dicájával olyan falvakhoz állt közel mint Adács (403 1/4), Gyöngyöstarján (404 1/2) vagy Gyöngyöshalászi (353 1/2). 1709-ben a kivetett adó összege ugyan jelentősen módosult, de az egyes települések közti arányai nem változtak számottevően. Gyöngyösön a nemesek és nem nemesek dicája (1473) jóval felülmúlta Gyöngyöspata (308), Hort (188), Abasár (175 3/4) vagy Gyöngyössolymos (174 3/4) adóösszegét. Pásztón (139 3/4) Gyöngyöspüspökihez (142 3/4) vagy Gyöngyösoroszihoz (112) hasonló nagyságú adó lett kivetve. Pásztó gazdasági gyarapodásának üteme a 18. század első felében nem tér el a járás többi településétől. Az 1735. évi portaösszeírás csekély mértékű növe54. N. KISS, 1981.75-90. p.