Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

zsef háromszor is megnősült. 1735-ben Keresztény József néven vették jegyzékbe, ekkor kereskedéssel és talán kocsmavezetéssel foglalkozott, mert „hamis mérőt és tsanakot tartván... megbüntetett"

211

, emellett háza és 2 lova volt. Szőlőjét 1739-ben adta el a cisztercieknek.

278 Keresztény János 1739-ben az apátságtól kap házhelyet a Kovács-kútja mellett, pálinkafőző építésére, évenként három raj279 nai forintért. Rajtuk kívül még 3 kikeresztelkedett zsidó fordul elő: 1723-ban egy 19 éves a József nevet vette fel, 1744-ben egy 17 éves németbródi lányt kereszteltek az Anna Katalin névre, 1749-ben pedig egy 18 éves zsidó fiú lett kereszténnyé 280 Márton néven. Családneve mindhármójuknak ismeretlen A zsidók II. József türelmi rendelete után 1787-ben kezdtek újra beköltözni, amint a városi jegyzőkönyv fogalmaz: „In augusto. Az zsidók bejöttek ismét lakni az Városunkban kik már több hatvan esztendőnél, hogy az Városunknak nagyob részit meg gyújtottak, sem ez varasban, sem az egész vármegyében nem laktak, most az eo Felségétül ki adott religioknak együtt való Tollerantiajaval ide is bejöttek"

2

*

1

. Ekkor két zsidó lakosa volt Pásztónak: Farkas Sándor vagy Alexander Volff, a másik pedig Salamon Prunner vagy Barna Salamon, kinek fia Barna Lázár. 1788-ban Fülöp nevű árendás zsidó él Pásztón. 1790-ben Pukpinter Jakab és Plajer Bernát vitás ügye került a városi tanács elé. A zsidótemető helyét 1788-ban jelölték ki a „Fenékben való Temetőnknek észak felől való végin az cincturán kivel azon kis helyet, melly a régi kőkápol276. Pásztó alias Keresztény József 1724. február 13-án kötötte első házasságát Maksó Erzsébettel, második felesége Bagó Éva volt Hasznosról 1727. november 25-én, a harmadik pedig Kovács Anna 1734. május 3-án. Pászti alias Keresztény János 1739. április 6-án házasodott, a 40-es években Pásztón élt. Pászti Lőrinc csak egyszer fordul elő, a keresztelési anyakönyvben: 1739. február 8. 277. NML V. 702. 17. d. Hirdetések könyve 71. p. 278. BÉKEFI, 1902. II. 253. p. 279. Uo. 94. p. 280. Kereszteltek anyakönyve: 1723. november 28., 1744. február 17., 1749. február 12. 281. NML V. 702. 1. 142. p. 282. Uo. 176. p.