Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

II.PÁSZTÓ 18. SZÁZADI NÉPMOZGALMÁNAK ELŐZMÉNYEI A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG (1688-IG)

származó Pásztói, Tari, Kakas családok, s azok leszármazottjai, évszázadokon át 23 befolyásolták a település életét. További fejlődését bizonyítja, hogy III. Endre (1290-1301) alatt vásártartásijogáról tesznek említést, ami révén jelentősége tovább nőtt.

24 2. Pásztó a pápai tizedjegyzékekben (1332-1337) A legkorábbi, népességszámának megbecsüléséhez elemezhető forrás

25 az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék. Eszerint Pásztó plébánosa 1333-ban 50 garast, 1334-ben 70 garast, 1335-ben 21 garast fizetett: s így a patai főesperességben a legnépesebb (leggazdagabb) települések közé számított.

26 A környező falvak közül 1334-ben mintegy 8-szor annyit fizetett mint Tar, hatszor annyit mint Zagyvaszentjakab. (1335-ben két különböző felvétel készült. Az összegek garasban értendők.) 1.táblázat Heves megyei települések a pápai tizedjegyzékben TELEPÜLÉS 1332 1333 1334 1335 I. 1335 II. Apc ? _ 32 14 12 Detk 12 10 12 5 6 Domoszló 5 4 5 ? 0 Gyöngyös ? 50 _ 13 20 Gyöngyöspata 25 20 25 8 9 23. VALTER, 1975. 55. p. 24. BÉKEFI, 1898.1., 159. p. 25. GYÖRFFY, 1984. 141-157. p. 26. SZABÓ J. GY., 1984. 37. p.