Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

EXOGÁM ESET TELEPÜLÉS 4 Apc, Bátony, Fényszaru, Heréd, Héhalom, Liptó megye, Szeged, Tarján 3 13 helység 2 11 helység 1 76 helység A népesség összetételének alakulása a helységnévből i-vel képzett családnevek alapján 1693 és 1770 között mintegy 1.500 családnév fordul elő a pásztói családok körében. E tanulmány keretében a családnevek közül vizsgálat alá terjedelmi okokból az 1750-ig rögzített családnevet vesszük. Az ezen időpontig használt 842 féle pásztói családnévből 523 (62,2 %) a magyar névadás. Ennek az 523 vezetéknévnek igen nagy része, 45,0 %-a helységnévből (tájnévből) i-képzővel képzett családnév, ami lehetőséget ad a népesség kialakulásának elemzésére. Hozzávéve ehhez az ilyen típusú szláv képzésű családneveket, azt tapasztalhatjuk, hogy az összes névadás közel 50 %-a százaléka helységnévből keletkezett. De számottevő a hozzáköthető felnőtt személyek aránya is: 24,6 %. Miután ezek a típusú családnevek utalhatnak a migrációra, elemzésükkel közelebb juthatunk ahhoz, hogy közvetve vagy közvetlenül mely településekből, mely vidékekről milyen arányban jöttek a török után újranépesülő Pásztora. Az iképzős családnév származási lehetőségei települések és vármegyék szerint lettek összeállítva, a név és a helység azonosításánál minden esetben a közelebbi hely139 séget fogadva el valószínűbb lehetőségnek. A felsorolásban elől áll a családnév, mögötte zárójelben a legvalószínűbb településnév, az előlálló szám az első előfordulási évre utal, a második szám a 139. G YET V AI, 1990.

1. 39. p.