Badál Ede: A Pásztói ciszterci rezidencia - Tanulmányok Pásztó történetéből 4. (Pásztó, 1994)

III. fejezet A Pásztora érkező ciszterciek kezdeti lakhatási lehetőségei

kellett hagyniok, majd azt a harcok el is pusztították. II. Rákóczi Ferenc Bercsényi Miklóssal 1703. május 6-án tette közzé kiáltványát, melyben harcba szólították a Habsburgok ellen Magyarország minden "nemes és nemtelen" lakosát, hogy "a törvénytelen és szenvedhetetlen iga alól" felszabadítsák az országot.

42 Mármost pontosan egy esztendő telt a harcok kirobbanása és Zborka sikertelen pásztói szálláskeresése között, s ha Taron három hónapon át lakott, legalább háromnegyed évet kellett töltenie mégiscsak Pásztón, a Zűri által említett házban. Hol lehetett ez a ház, arról nem szólnak forrásaink. De azt biztosra vehetjük, Wellehrádnak nem állt szándékában, hogy Zborka tari szállása állandósuljon, s onnan intézze a pásztói ügyeket. Márpedig, ha Pásztón az apáti házban nem lakhatott, más helyet kellett ott találnia. Vannak adataink arra, hogy Zborka 1702 augusztus után és 1703 elején Pásztón lakott. Jelen volt például 1702. november 28-án Nezorin Flórián wellehrádi apátnak pásztói ünnepi beiktatásán,

43 majd — miután Nezorin 1703. január 3-án Zborkát nevezte ki a pásztói apátság első jószágkormányzójául - ő vitte el Nezorin ajándékát (hat ezüst kést és kanalat) Erdődy Kristóf Antal grófnak hálául a beiktatásért.

44 Zborkán kívül más rendtag pásztói tartózkodásáról ezekben az években nincs tudomásunk. A szatmári békét követően aztán Nezorin apát újra ciszterci rendtagra akarta bízni a pásztói apátság ügyeinek intézését, a birtokok visszaszerzését, gyarapítását és a gazdaság vezetését. 1712. október 6-án indította el az apát Wellehrádról Cziganek Istvánt Pásztora. Már előzőleg, szeptemberben egyengette útját, írt az egri prépostnak, a főesperesnek, s felkészítette Cziganeket is a várható körülményekre. Lelkére kötötte, hogy alakítson ki jó viszonyt a plébánossal, a lelkipásztorkodásban legyen segítségére. Feltételezte, hogy a plébános - immár nem Terennei Márton, hanem annak harmadik utóda, Vinkler András - beengedi Cziganeket az apáti házba. Hiszen tudta, hogy az a plébános kezén van, valamint azt, hogy a Zborkának a tari tartózkodása után fedelet nyújtó ház a háborúban elpusztult, így Cziganeknek mindenképpen meg kell nyernie a plébános jóindulatát. Ügy látszik, ez sikerült, legalábbis kezdetben. Cziganeknek ugyanis október 18-i Pásztora érkezése után a plébános helyet adott az apáti házban. Azonban Gyöngyösön Orczy alispán és Egerben a püspök már kimondottan barátságtalanul fogadták Cziganeket. Sőt Telekesy püspök - mikor Cziganek azt kérte tőle, hogy adassa vissza a ciszterci rendnek a pásztói apáti házat, s ami még az apátsághoz tartozik, oly indulatos szavakra fakadt, hogy inkább leköszön a püspökségről, semhogy azt megtegye.

45 A 79 éves, törődött, beteges főpap ezután azonban lehiggadt, s a távozni szándékozó Cziganeket vendégül látta vacsorára és éjjeli szállásra is Egerben marasztalta. A jelek szerint egy hét leforgása alatt Pásztón is 42. BENDA, JJ. 527. p. 43. BÉKEFI, 1902/11. 4. p. 44. Uo. 64. p. 45. Uo. 65. p.