Badál Ede: A Pásztói ciszterci rezidencia - Tanulmányok Pásztó történetéből 4. (Pásztó, 1994)

VIII. fejezet A megnagyobbított rezidencia a 18. század második felében

Hauck utódja, Zun Fülöp apát, kormányzásának kezdetekor, 1764-ben jelentést készítettek a pásztói apátság állapotáról. Ebből tudjuk, hogy Wellehrád - miként említettük - 1743 és 1758 között 35000 forintot adott Pásztónak, amely ebből a régi rezidenciára 3855 forint 30 krajcárt, a megnagyobbított újra meg 6194 forint 53 krajcárt fordított. S jóllehet az apát a pilisi-pásztói apátságot olyan szegénynek találta, hogy annak jövedelméből a pásztói monostort és templomot fölépíteni nem lehetett, mégis kijelentette az ország rendjei előtt, hogy Pásztón a szükséges épületeket - Wellehrád lehetőségeihez mérten - lassanként felépíti, a viszonyoknak megfelelő konventet szervez, s felállítja a noviciátust is. Mindezt annak ellenére, hogy a pilisi és pásztói apátság soha sem tudná visszafizetni, amivel még Wellehrádnak tartozik, hiszen ez a két magyar apátságra eddig összesen 80000 forintot költött, amelyből 70000 forint építkezésre kellett.

126 A középkori apátság újjáélesztésének szándéka - ha az eszmény töretlenül élt is a lelkek mélyén - a pásztói közösség mindennapi életében látványosabban a rezidencia megnagyobbítása után sem igen mutatkozott. A hatvanas, hetvenes években is cserélődtek a rendtagok, újabbak jöttek, régebbiek mentek. Hol Szántóra, hol Csákányba, esetleg vissza Wellehrádra vagy a temetőbe.

127 Az 1750 óta előljáró Wiesner Abund 1762. május 23-án fiatalon, ötven évesen meghalt. Utóda a korábbi (1745-1747) egyik jószágkormányzó, Menschik Jakab lett 12 esztendőre (1763-1775), miközben 1771-ben egyúttal megint ő töltötte be a jószágkormányzói tisztet is. Wiesner halála évében, 1762-ben az újonnan Pásztora helyezett Stehlik Ignác vette át a gazdaság irányítását két esztendőre, aztán újabb két év múlva, 1766. szeptember 11-én ugyancsak fiatalon, 41 éves korában ő is meghalt. Közben 1764-ben került Pásztora az 1761-ben felszentelt, 28 éves Beitler Metód, aki viszont később, 1775-ben Menschik után előljáró lett. A hetvenes években megint újabb rendtagok nevei tűntek fel Pásztón. Ilyen volt Schurmann Márton (1770-1777), Kaiabis Alberik (1777) vagy Plachy Cyrill (1778-1787), akiről - másokkal együtt - a későbbiekben még szólunk. A rendtagok létszámában azért nagy ingadozás nem mutatkozott. Kis, néhány szerzetesből álló közösség maradt a pásztói. A megnagyobbított rezidenciában kényelmesen elfértek, sőt a Wiesner előljáró halála után felvett leltár

128 szerint neki három szobája is volt. Ezeknek bútorzata, felszerelése azonban nem mondható különlegesnek vagy gazdagnak. Ilyen tételek szerepelnek például: 3 új, sötétkék szék, 2 tükör, egy még nem kész kanapé, egy vaságy, 2 függőóra, 12 nagyobb és 10 kisebb keretezett kép a szobákban, egy imazsámoly, 2 kis szobor az imazsámolyon, egy feszület az imazsámoly felett, egy sötétkék függöny a második szobában, egy ilyen függöny a harmadik szobában, egy kerek márványasztal, egy kerek faasztal, 4 bőrszék támla nélkül, egy napóra, egy kerek iránytű, 3 ruhásszek126. Zirci lt., Act. abb. Paszt. 1764. júl. In: BÉKEFI, 1902/n. 49. p. 127. Schematismus, 181-182. p. - Vö.: BÉKEFI, 1902/11. 563-564. p. 128. Zirci lt., Arc. vetus, E 1439. Inventarium. (1762. május 23.)