Badál Ede: A Pásztói ciszterci rezidencia - Tanulmányok Pásztó történetéből 4. (Pásztó, 1994)

VII. fejezet A rezidencia bővítése 1756 és 1758 között

épített trac tusa a hol fekszik", "amely helyen elsőbben tisztelendő páter Cis terei ták residentiát magoknak építettek", "a hol a tisztelendő páter Cisterciták residentiá­joknak elsőbben megépített tractusa helyheztetik", "a hol az több ízben említett szerzetesek elsőbben épített residentia vagyon", "a mely helyen elsőbben páter Cisterciták residentiát magoknak építettek", "tisztelendő páter Cisterciták residenti áj oknak elsőbben felépített tractusa a hol vagyon"', azaz megkülönböztet­ték a rezidencia először, "elsőbben" megépített tractusát - amelyik tudniillik rész­ben a régi monostor helyén épült fel - az 1765-ben álló nagyobb, későbbi hozzá­építéssel teljessé vált épülettől. Az építkezés költségeiről nincs kimutatás a különböző számlák között. Az asztalosnak az apátság számára 1754-ben és 1755-ben végzett munkákról készített elszámolásában 114 csak kis, szokványos tételek szerepelnek, mint például egy kocsi zöldre festése (1 Ft 30 kr), két kerék festése pirosra (18 kr), egy ablakkeret tokkal (9 kr), vagy két szárnyas ajtó (2 Ft 30 kr), az egyetlen aránylag nagyobb tétel itt 15 forint az oltárért. Mindez viszont szintén bizonyítja azt, hogy ekkor még nem folyt a rezidencia bővítése. A Demeter nevű görög kereskedőtől 115 1755. március 20-án vásárolt 2000 zsindelyszög (1 Ft 42 kr), majd a további 1000­1000 (á 51 kr), valamint az ősszel beszerzett ólmos szögek - szeptember 16-án 300 db á száz darabonként 9 kr, összesen 27 kr, majd 50 db 4 l A kr, október 7-én 200 db (18 kr) - már részét képezték az építkezéshez szükséges anyagoknak. Az először 1756 őszén kiállított, majd későbbi - 1757., 1758. és 1759. évi - tételeket is tartalmazó elszámolás 116 az üveges munkáiért viszont már kifejezetten annak a rezidencia számára végzett munkáiról is szól. így ő az apátság üvegéből a rezi­denciában az éléskamra, a tornác és a konyha ablakaira 10 üvegkarikát (á 1 Vi kr, összesen 15 kr), saját anyagából 5 karikát készített 20 dénárért. 1757-ben az apát­ság üvegéből készített 90 karikáért 2 forint 15 krajcárt, míg 1758. november 29-én 6 karikáért 9 krajcárt fizettek neki. 1759 március 16-án pedig az új ablakokra (melyeket részben a rezidenciára tettek fel) 130 karikát készített á 1 Vi krajcárért, s ezekért összesen 3 forint 15 krajcárt kapott. Wiesner Abund előljáró Pásztón, 1758. április 2-án kelt számlájában 117 az 1757. évi kiadások között például a Miller Vilmos asztalosnak az új tabernákulu­mért fizetett 5 forint vagy a Feyerer János György asztalosnak egy kis kerek aszta­lért fizetett 45 krajcár mellett már nagyobb tételek is helyet kaptak. így a kőműve­seknek az év folyamán folyamatosan fizetett 287 forint és a velük dolgozó munká­soknak 52 forint 5 krajcár egy dénár. Ez utóbbiak nyilvánvalóan a rezidencia 114. Zirci lt., Arc. vetus, E 1190. Consignatio Arcularij Anni 1754 et 1755 laboris facti pro Abbatia. 115. Zirci It, Arch, vetus, E 1231. Anno 1756. dje 9a Martij Factus Computus cum Graeco Demetrio pro Anno 1755. 116. Zirci lt., Arch, vetus, E 1258. Anno 1756 Dje 15a 9bris factus Computus Cum Vitriario respectu facti laboris circa Residentiam et aeducilla. 117. Zirci lt., Arch, vetus, E 1294.

Next

/
Thumbnails
Contents