Badál Ede: A Pásztói ciszterci rezidencia - Tanulmányok Pásztó történetéből 4. (Pásztó, 1994)

VII. fejezet A rezidencia bővítése 1756 és 1758 között

öl, magassága hét öl volt, míg a hajó tíz öl hosszú, öt öl széles, s hét és fél öl magas. A főoltárt a Boldogságos Szűz mennybemenetele, a baloldali mellékoltárt Szent Bernát, a jobboldalit pedig Szent Erzsébet dicsőségére állították benne.

103 A rend 1787-es feloszlatása után a templom felszerelését a következő leltárba rögzítették:

104 egy aranyozott szentségmutató, egy aranyozott ezüstkehely paténával, egy aranyozott rézkereszt, egy rézfüstölő, 13 miseruha tartozékokkal, egy selyemvélum, 5 miseing, 7 vállkendő (belőlük 2 gyászmiséhez), 12 corporale, 2 kék ministránsruha inggel, egy kék sekrestyésruha inggel, 20 kéztörlő, egy kézmosóedény fémből, 8 fa és 2 fém gyertyatartó, 12 fém gyertyatartó az oltárokon, végül 4 papi sapka. A kastélyt Szántón Mály József apát (1724-1748) építtette hét szobával, kerttel és majorsággal.

105 Mikor ugyanis 1713 májusában Nezorin apát a szántói birtokot a rend saját kezelésébe vette, s jószágkormányzónak Mottl Fábiánt kinevezte, ennek megfelelő hajléka ott még nem volt. Erre a célra tehát hamarosan egy nemesi kúriát vásároltak. Ez a ház azonban 1717. április 23-án a gazdaság tíz más házával együtt a lángok martaléka lett. Mály apáttá választása után értesült arról, hogy a szántói jószágkormányzó a tűzvész után hét esztendővel sem rendelkezik még alkalmas lakással. Ezért nyomban több ezer forintot utalt ki, s megkezdette az alapvető építési munkálatokat. így épült fel az ízléses és kényelmes szántói jószágkormányzói kastély, amely azóta is az építők bőkezűsége mellett gyakorlati érzéküknek is ékes bizonyítéka.

106 VII. fejezet A rezidencia bővítése 1756 és 1758 között A rezidencia felépítésével az 1710-es években s a régi apátsági templom szentélyének kápolnává alakításával 1725-ben, majd az 1730-as évektől a gazdaságot vezető és lelkipásztorkodást végző szerzetesek közösségé szervezésével nem zárultak le a törekvések az elpusztult középkori pásztói apátság újjáélesztésére. Sőt mindezek - beleértve a kápolna restaurálását is 1751-ben - e nemes gondolat megvalósításához vezető úton csak a kezdeti lépéseket jelentették. 103. Szántón 1749-ig 13200 rénes forintot fordított építkezésekre - "ex fundamentis aedificata Ecclesia, Residentia, Hortus, Alodium [sic!], Ovile, Horreum, Mola, Educillum, Macellum et Celaria [sic!]" - az apátság. Az évi fenntartási és háztartási költségek 600 forintot tettek ki. Zirci lt., Arch, vêtus, E 966., illetve Act. Abb. Paszt. Fasc. 29. No, 21. Declaratio Status Abbatiarum Pasztovisensis et Pilisiensis. Anno 1749. 104. Egri konventi levéltár. 2. sz. In: BÉKEFI, 1892. 252. p. 105. BÉKEFI, 1892. 115. p., illetve BÉKEFI, 1902/n. 436. p. 106. BÉKEFI, 1892. 220-223. p.