Badál Ede: A Pásztói ciszterci rezidencia - Tanulmányok Pásztó történetéből 4. (Pásztó, 1994)
IV. fejezet A rezidencia felépítése 1715-1717-ben
A rezidenciának az elmúlt években elvégzett teljes felújítása előtti építésztörténeti és falkutatások, majd ásatások 60 ugyanis a szó szoros értelmében szemmel láthatóvá tették, hogy a barokk épület nem azonos a középkori apátsággal, azaz nem annak egyik helyreállított szárnya, vagy legalább a középkori alapokon felépített utóda. Pedig ez a vélekedés az írásos dokumentumok, elsősorban Gonczik Péternek 1715-ből kezdődően Pásztóról Wellehrádra küldött, az építkezés menetéről szóló jelentései alapján mindeddig kézenfekvőnek látszott. 61 Ám most bebizonyosodott, hogy a barokk rezidenciát semmiképpen sem a középkori monostor déli szárnyának helyén építették fel (miként Gonczik első szándéka volt), bár a barokk épülettömb alapterületébe a középkori maradványok bizonyos részét belefoglalták, s falaiba falazóanyagként beépítették - téglával vegyítve - a középkori monostor romjaiból származó faragott köveket is. A középkori monostornak ez a bizonyos része, amelynek alapjain a mai barokk rezidencia néhány négyzetméternyi területe áll, nem más, mint a középkori torony, azaz a Maietynsky és Gonczik véleménye szerint romjaiban is aránylag legjobb állapotban maradt s először újjáépítendő L-alakú épülettömb rövid szárát képező rész. Mert valóban itt kezdték el az építkezést. Aztán, ki tudja, miért, más irányban folytatták a munkálatokat. Holott Gonczik, mint 1715. február 24-i leveléből tudjuk, eredetileg úgy képzelte a monostor újjáépítését, hogy a meglévő falakhoz nem tesznek hozzá semmit. Március végén pedig, mikor az elkészült tervrajzot apátjának Wellehrádra elküldte, jelezte, hogy a romokat nemsokára kitisztíttatja. Nyilvánvalóan azért, hogy az építési munkákat megindíthassák. S ezért közölte ezt az apáttal, hogy ezzel is siettesse a terv jóváhagyását, hiszen sürgősen kezdeni szerette volna az építkezést. Utóvégre több mint egy hónapja volt már Pásztón, immár tavaszba fordult a tél is, s a következő telet semmiképpen sem a serházban akarta eltölteni. Az idő azonban telt-múlt, nemcsak hetek, hanem hónapok követték egymást anélkül, hogy a munkát elindíthatták volna, melyre végül is csak augusztus végén került sor. Pedig Gonczik közben egyre-másra küldte a leveleket Wellehrádra, s mind türelmetlenebbül várta az apát jóváhagyását terveire, engedélyét az építkezés megkezdésére. Gonczik minden bizonnyal jó ideig nem tudta elképzelni, mi lehet Wellehrád késlekedésének az oka. Aztán előbb-utóbb tisztázódott a helyzet. Gonczik válaszokat, utasításokat, tervmódosításokat s nyilván magyarázatokat is kapott, mégiscsak megindulhatott az építkezés, aztán meg-megszakadt, leállt a munka, majd folytatódott, végül - ha máshol és másképpen, de - felépült a rezidencia. Mi, sajnos, már nem kaphatunk választ kérdéseinkre, kétségeinkre Gonczik leveleiből. Goncziknak és Wellehrádnak az építkezéssel kapcsolatos levélváltása 60. VALTER, 1982. 175. p. - VALTER, 1985. 573. p. 61. VÁTI, 1966. 11. p.
