Rajeczky Benjámin: A pásztói apátság az újkorban 1526-1950 - Tanulmányok Pásztó történetéből 2. (Pásztó, 1991)

I. fejezet Kommendátorok. 1526 - 1699

összefogott, és közös nyilatkozatban tanúsította, hogy apáthoz méltatlan minimális jövedelmét is csak pörösködéssel tudja biztosítani, ami testi-lelki erejét meríti ki. Ezért a budai kamarától 600 forint kegydíjat jártak ki számára.

31 Bizonyára egyedülálló eset a pásztói kommendátorok történetében. 1698- ban kérte Zolnay a kancelláriát, támogassa az apátságnak ciszterci kézre juttatását, ahonnan a világi birtokosok is kártérítésüket remélhetik. (Itt olvassuk először, hogy már apáti kinevezése napján tervbe vette: szerzetesek élén, mint a ciszterci rend tagja fogja az apátságot vezetni.

32 Amennyiben nem pusztán szükség diktálta szónoki fogásról van szó: Bécsben jártában többször hallhatott arról, hogy a lilienfeldi apát 1659-ben a zirci apátságot királyi beleegyezéssel átvette az utolsó kommendátortól, és oda Ujfalussy Mártont neveztette ki apátnak a maga fősége alatt.

33 Lehet, hogy ez a megoldási mód erősödött benne mint lehetőség, minél több ellenállással találkozott. A morvaországi Wellehrád volt számára a legkönnyebben elérhető és jó anyagi körülmények között működő, virágzónak mondható ciszterci apátság, melyre tervét alapozhatta. 1698 februárjában odalátogatott, és személyesen tárta fel azt Kasparek apátnak: vegye fel őt a ciszterci rendbe, az ő közvetítésével kedvező áron váltsa meg a pásztói birtokosoktól a vitás földeket, a helyrehozott kolostorba telepítsen szerzeteseket, akik vele mint apáttal megalapozzák, halála után pedig kiépítik és továbbfejlesztik Wellehrád filiáját. Előadása olyan meggyőzően hatott, hogy az apát fel is vette novíciusnak, márciusban pedig két wellehrádi szerzetest, Nezorin Flórián priort és Maietynsky Vencel szeniort küldte el Pásztora helyszíni szemlére. Míg maga nekilátott az információk beszerzésének, Zolnay a királyt környékezte meg kérelmével. Csodálnivaló, hogy Kollonics prímás teljesen elutasító véleménye ellenére (fantasztának nevezte Zolnayt, aki mindenkit molesztál terveivel)

34 szeptemberre már meg is szerezte a király beleegyezését a pásztói apátság bekebelezéséhez a ciszterci rendbe - és persze a kancellári illeték lefizetéséhez Heiligenkreuzból kérte kölcsön a pénzt.

35 Kollonics viszont ugyanakkor értesítette Wellehrádot, hogy birtokot annyit szerezhetnek, amennyit akarnak - ha van hozzá elegendő pénz, ha meg nincs, akkor Zolnay sem fogja megkapni az apátsági birtokokat. Ettől függetlenül a beiktatása 1699. április 28-án Pásztón, a wellehrádi Nezorin és Maietynsky, valamint a pásztói, gyöngyösi, tari, ecsegi és szó'lősi plébánosok és a városi elöljáróság jelenlétében megtörtént.

36 1699- ben az a Nezorin Flórián lett Wellehrád új apátja, aki személyesen tapasztalhatta meg a pásztói apátság helyzetét és Zolnay életkörülményeit. Ezek nyilván óvatosságra késztették; egyelőre megelégedett avval, hogy a ciszterci nagykáptalan előnyösnek látta a bekebelezést és Zolnay apátságát a ciszterci rend keretében. Saját apáti tevékenységét nem kezdhette nagy anyagi áldozatok vállalásával egy magyar 31. Uo. 114-115. p. 32. Uo. 604-606. p, illetve a CCXIV. sz. oki. 33. HERVAY i.m. 217. p. 34. BÉKEFI, I. 626. p., illetve a CCXXII. sz. oki. 35. Uo. 576. p, illetve a CXCIV. sz. oki. 36. Uo. 136. p.