Rajeczky Benjámin: A pásztói apátság az újkorban 1526-1950 - Tanulmányok Pásztó történetéből 2. (Pásztó, 1991)

III. fejezet A ciszterciek egri gimnáziuma. 1776 - 1948

havi idő maradt a rendház lakóinak, hogy a házi gazdaságot felszámolják; 1950. október 15-én hagyták el az apátság épületét.

161 * * * Összefoglalásképpen megállapíthatjuk: a pásztói apátság újkori sorsa, ha meglepetésszerű, váratlan kanyarokkal is, de a történelem parancsa szerint lépett a közművelődés szolgálatának útjára. Amíg az a látóhatáron világosan fel nem tűnt, az új miliő akadályai között látszólag bizonytalanul keresgélt, és elégedett meg tüneti sikerekkel. De mikor a társadalmi igény határozottan megszólalt, akkor a középkorból örökölt szerzetesi szellem a felelősségét átérző engedelmesség örökségéből pótolta az idegenség hátrányát is. Mondhatjuk, azoknak a nyugati telepeseknek jó részéhez hasonlóan, akik a felszabadító háborúk után találtak itt új hazát. Pásztó a középkori ciszterciektől tanult okszerű földművelést és borgazdálkodást, de az újkoriaktól sem csupán egy szolid múzeumépületet örökölt. A ciszterci gimnáziumok nevelését napjainkban is hálásan emlegető tanítványok figyelmeztetnek, hogy az épület mulandó, de az építő szellem elpusztíthatatlan. 161. HAGYÓ-KOVÁCS Gyula: A cziszterci rend pásztói birtoka. Kézirat, 1959. (Veszprém Megyei Levéltár.) 7. p.