Rajeczky Benjámin: A pásztói apátság az újkorban 1526-1950 - Tanulmányok Pásztó történetéből 2. (Pásztó, 1991)
III. fejezet A ciszterciek egri gimnáziuma. 1776 - 1948
lenére az uralkodó sok sürgetésre végül is 10000 Ft-ot utalt ki a vallásalapból kölcsönként (a későbbi visszatérítés ígéretével, ami azonban az újra kitört háború miatt sohasem következett be). Mint utóbb kiderült, a helytartótanács az anyagi gondok megoldására azt tervezte, hogy Pilis-Pásztót Zirccel egyesíti, mihelyt az megszabadul a sziléziai anyaapátsághoz való kötöttségtől. Ezért, mikor 1809-ben a napóleoni háború sebesültjeinek önfeláldozó ápolása közben Schumann apát járvány áldozata lett, a konvent apátjelölő tanácskozásain újra felvetődött az egyesülés gondolata, mint már a visszaállítás idején is. Nem vették tehát elutasításnak, amikor a jelölési indítványra nem érkezett kinevezés. 1810-ben a sziléziai apátságokat megszüntették, ez kilátásba helyezte Zirc hamaros függetlenedését. Az egyesülés előkészítésére a király Dréta Antal zirci perjelt 1812. szeptember 4-én pilis-pásztói apáttá nevezte ki, mikor pedig Zirc heinrichaui apátja, Gloger Konstantin meghalt, 1814. augusztus 14-én a zirci, pilisi és pásztói hármas apátság fejévé is tette. Schumann kitűnő eredményei és a pásztó ciszterciek jó híre tanügyi körökben Drétában is azt a meggyőződést alakította ki, hogy a ciszterci rend az új történelmi helyzetben az iskolai nevelő munkán keresztül kapcsolódik a leghasznosabb módon a társadalom életébe. Dréta már 1810-ben jelezte Zirc czirányú szándékát a királynak. Pilis-pásztói apáti kinevezése után I. Ferenc 1813-ben meg is bízta a székesfehérvári és pécsi gimnáziumok vezetésével. így 1814-ben a három apátság egyesítésével a ciszterciek Magyarországon hivatalosan is tanítórenddé alakultak. (Eredményeik láttán Ferenc József király az ausztriai Heiligenkreuztól függetlenített szentgotthárdi apátságot 1878-ban a hármas apátsághoz csatolta azzal a kötelezettséggel, hogy a bajai gimnázium vezetését is átveszi. Végül 1912-ben a neves történetíró apát, Békefi Rémig, a rend részéről ajánlotta fel, hogy Budapesten nyitja meg ötödik gimnáziumát.) A Zirccel való egyesülés után az egri gimnázium fenntartása már nem egyedül Pilis-Pásztót terhelte. Az a tudat, hogy Zirc birtokai is biztosítják a tanítás gazdasági hátterét, nagy lendítőerőt szabadított fel a tantestületben. Elsőként valósították meg a reformkor nyelvi törekvéseit. Mikor a helytartótanács még csak tudakozódott a latin nyelvű oktatás magyarral való felcserélésének lehetőségéről, Eger már arról számolt be a főigazgatóságnak, hogy a polgári életben kiemelkedően szükséges tantárgyak tanítását magyar nyelven végzi. 156 Mikor az iskola 1852-ben 8 osztályos főgimnáziummá lett, a magyar nyelvtan- és olvasókönyv szerkesztését a ciszterci akadémikus, Szvorényi József egri tanárra bízták (a német-magyar műszótár szerkesztésének egy részét is ő vállalta). 157 Villax Ferdinánd apát 1852-ben a rendszeres énektanítást rendelte el Juhász Norbert igazgató kezdeményezésére, aki ausztriai tanulmányainak hatására igyekezett a többszólamú karénekgyakorlatot itthon is meghosonítani. Megnyerte hozzá az egri székesegyházban már javában működő Zsasskovszky Ferencet, aki mint a gimnázium tanára, öccsével, Endrével együtt az iskolán keresztül fejtette ki országos hatású munkásságát, miközben Eger hangversenyéletét is fellendítette. 158 A gimnázium 156. KASSUBA, 73. p., KASSUBA - BÉKEFI, 138. p. 157. KASSUBA, 116-117. p., KASSUBA-BÉKEFI, 152-153. p. 158. KASSUBA, 124-125. p., KASSUBA - BÉKEFI, 155-157. p.
