Soós Imre; Lénárt Andor: Képek a pásztói egyházközösség és művelődés történetéből 1848-ig; Pásztó mezőváros kézműves (céhes) iparosainak története 1872-ig - Tanulmányok Pásztó történetéből 1. (Salgótarján, 1991)
Lénárt Andor: PÁSZTÓ MEZŐVÁROS KÉZMŰVES (CÉHES) IPAROSAINAK TÖRTÉNETE 1872-IG
Balázs Ignác kerékgyártó mester számlája szerint a városnak elvégzett munkák: kőhordó saroglya reparálása, új készítése, karfa készítése a saroglyához, a kocsihoz alsó tengely, új kerekek. Munkáiért 15 forintot kapott. 71 Lakatos munkáért a város 2 Ft 30 xr-t fizetett. Ezért a lakatos egy rabra való vasnak felét, a cselédek sublótjára felreparált egy pléhet, megjavította az áristom ajtajának pléheit és egy katona vasat 72 A legény vándorlás alóli felmentési kérelmét a vármegye küldte fel a Helytartótanácshoz, s annak a kérelemre küldött válaszát a következő megyegyűlésen hirdették ki. így 1837-ben a januári közgyűlésen olvasták fel a Mintzer Ferenc pásztói kádárlegény 1836. december 13-i kérésére érkezett helytartótanácsi választ, mely szerint "a további vándorlásod felmentetett olyan formán, hogy hátralévő két esztendei, három hónapi vándorlása üdéjét itthon mint legény kitölteni köteleztessék". Ugyanekkor mentette fel a Helytartótanács Darner József kádárlegényt is a további vándorlás alól olyanformán, hogy a hátralévő idejét "otthon legényül köteleztesse" a pásztói városi tanács. 73 Földváry Ferenc a pásztó járás szolgabír áj a jelentette a vármegye közgyűlésének, hogy a pásztói vargák olyan kéréssel fordultak a Helytartótanácshoz, hogy tiltsa el Pásztó városában a zsidó és a német tímárokat attól, hogy "varga talpat" készítsenek és áruljanak, azzal kereskedjenek, mert ezzel megakadályozzák a céhbeli magyar tímárokat a mesterségük gyakorlásában és kenyérkeresetükben. E beterjesztésre a közgyűlés - mivel úgy találta, hogy a bocskortalp készítésével és árulásával a városban többen is foglalkoznak és az olcsóbb áron való eladásban vetélkednek -, utasította a szolgabírót, vizsgálja meg, hogy a vetélkedésből van-e haszna a közösségnek? Vizsgálja meg azt is, hogy a bevádoltak jobban készítik-e el az árúkat, olcsóbban adják-e azokat? haszna van-e a publikumnak vagy kára a német tímárok bocskortalp készítésében való foglalatosságából? A tudósítást mielőbb kéri a vármegye, hogy a választ küldhesse a Helytartótanácsnak. 74 A vizsgálat eredményét és a jelentés lényegét a Helytartótanács válaszából még ugyanabban az évben megtudhatjuk. A vármegye feliratára a Helytartótanács utasítja a városi tanácsot, hogy a pásztói német tímárokat és Volf Sándor zsidó tímárt - mivel a bocskortalp, melyet készítenek nem olyan jó mint a magyar tímároké, de mégis ugyanolyan áron adják mint a magyar tímárok, továbbá mivel a köznépnek ebből semmi haszna nincs -, "ők és a többi kontárok azoknak készítésétől azonnal eltiltassanak"? 5 A Helytartótanács döntött báró Bruder József császári kamarás és a pásztói közbirtokosok vitájában is a "serfőzés jussa iránt folyamaiban lévő ügyről". A megye alispánja ezt a jogot Brúdernek ítélte, "mint zálogos birtokosnak". A Helytartótanács 71. U. o. 1842. január 5. 72. U.o. 1842. január 5. 73. HML IV-l/a. 116. kötet 25. sz. 74. U. o. 231. sz. 75. HML IV-l/a. 86. kötet 1824. 1247. sz.
