Soós Imre; Lénárt Andor: Képek a pásztói egyházközösség és művelődés történetéből 1848-ig; Pásztó mezőváros kézműves (céhes) iparosainak története 1872-ig - Tanulmányok Pásztó történetéből 1. (Salgótarján, 1991)
Lénárt Andor: PÁSZTÓ MEZŐVÁROS KÉZMŰVES (CÉHES) IPAROSAINAK TÖRTÉNETE 1872-IG
Minden mester köteles volt a kallómalom fenntartására 20 forintot letenni. A kallómalomért a földesuraknak a velük kötött egyesség szerint évi hat aranyforintot voltak kötelesek fizetni, de másnak nem, még a vérmegyének sem. Hogyha egy céhtárs a földesúri vagy közhelyen kallómalmot akart építeni, a földesúr vagy a köz kára nélkül szabadon tehette. Egyébként ez a szláv nyelvű privilégiumlevél a Pásztó városában élő ciszter apátság földesuraságával függ össze. Ekkor a pásztói ciszter kolostor életét, gazdasági tevékenységét a morvaországi wellehradi ciszter apátság irányította. így a 18. század közepén, az apátság segíthette ezzel a privilégiummal a csapók céhbeállását. Erre utal, hogy hiányzik a privilégiumlevél Magyarországon szokásos bevezetése, mely ez időben vagy a királynő, vagy a nádor, vagy a kassai főkapitány vagy a földesurak beleegyezeését adja tudtul, rendszerint a kérő mesterek nevével, de legalább a kérő céh magisztrátusának és a helynek megnevezésével. Ez a privilégiumlevél nem fejeződik be sem a szokásos, szinte minden céhnél azonos formulával, a záró, megerősítő résszel, és az adományozó pecsétjével és aláírásával. Csupán egy rövid, a lényegre utaló, a szokottól eltérő magyar záradékkal. "Ezeket pedig Földesúri hatalmunkkal mi alább megnevezettek megerősítvén és helyben hagyván adtuk ezen Becsületes Czéhbeli mesterembereknek Pásztón, Anno 1748. die 10. Januárit" Az első pecsét az apátságé, az első aláírás Pater Ferenc superior és földesúré. 46 A második aláírás Gothard Susannáé, 47 Fay Sándor özvegyéé, a harmadik aláíró a pecsét fölött Samuel Vályi, Catherina Dörögdi nevében. 7. A megújított csizmadia és varga céh a 18. század közepétől Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Könyvtárának kézirattára őrzi azt a Mária Terézia királynő által aláírt privilégiumlevelet, melyet az ország más városaiból hozzá kéréssel forduló céheknek is adott. A Pásztó város csizmadia és varga mestereinek és lakosainak kérésére császári és királyi hatalmánál fogva az előterjesztett cikkelyeket részben vagy egészben elfogadta, átalakította, eltörölte, vagy módosította, s pecsétjével, melyet mint Magyarország Apostoli királynője használni szokott, érvényesítette. S következik a korábban érvényben volt privilégiumlevelek egységesített, a kor követelményeinek, és a királynő szándékának megfelelően összefogott és a korábbiakhoz képest egyszerűsített, tömörített tizennyolc artikulus leírása. Ezeket az alábbiakban értelemszerűen közöljük: Minden ember elsőrendű kötelessége, hogy az Úristen dicsőségét magasztalja, s istenfélelemben a keresztényi rend szerinti életben gyakorolja magát, hogy azáltal kiki szent áldást nyerhessen. Ezért a céh kötelessége, hogy készítsenek egy céhzászlót, ha még nem volna és azt a plébánia templomban tartsák. Az Úrnapi és annak ok46. E superior Dalmata Ferenc, aki megbízását 1745. március 4-től 1749. december 12-ig töltötte be. BÉKEFI: 1702-1848, 255. p. 47. Gotthard Zsuzsanna 1751. július 10-én tíz forintért az apátságnak eladja a "Közép mál"-on lévő szőlőjét. BÉKEFI: 1702-1849, 255. p.
