Soós Imre; Lénárt Andor: Képek a pásztói egyházközösség és művelődés történetéből 1848-ig; Pásztó mezőváros kézműves (céhes) iparosainak története 1872-ig - Tanulmányok Pásztó történetéből 1. (Salgótarján, 1991)
Lénárt Andor: PÁSZTÓ MEZŐVÁROS KÉZMŰVES (CÉHES) IPAROSAINAK TÖRTÉNETE 1872-IG
2. A város iparos lakóiról A 16-17. századi kézműveseket a céheik megalakulása előtt nehéz utóiérni. Az összeírásokban mesterségük megnevezésével nem szerepelnek. Szerencsére ekkor még az előnév adhat némi eligazítást a mesterségre. Ha másra nem, a létezésükre, a mesterség fajtáira. 15 Az Ispán-Keczer féle elkobzott birtokokról 1670-ben készült urbárium szerint a kilenc házhelyből áll birtokráta Pásztó mezővárosban élő 3 jobbágya és 5, zsellére urainak adni szokott esztendőnkint 28 forintott, és a borból búzából, tavasziból kilencedet. A név szerint felsorolt Mészáros Márton, Lengyel Jakab, Hegedűs István, Setét János és Szőke János zsellérek, valamint Serfőző János (ez a gondviselő), Szabó György (ökre 4, lova 2), valamint Lengyel András (2 ökre volt) jobbágyok már nem űztek ipart, annak ellenére sem, hogy hármuk nevéből erre lehetne következtetni. 16 Az 1550 körüli állapotok szerint felvett török összeírás nevei viszont még kifejezetten mesterségekre utalnak. 17 A Piac utcában és környékén Szűcs Simon, Öti'es György, Esztergályos Lukács, Varga Pál, Mészáros Miklós, Lakatjártó Ferenc, Nyírő Mihály, Szabó István, Szabó András, Mészáros Máté, Szíjártó Péter, Szíjártó Mihály, Szűcs Lukács, Szűcs Gáspár, Csiszár Demeter, Szűcs Ferenc, Szabó Mátyás, Molnár Kelemen, Szíjártó Balázs. A Hatvan utcában és környékén Balázs Kovács, Molnár Antal, Szabó Boldizsár, Szekérjártó János, Tamás Kovács, Pintér Benedik. A Szent Anna utcában és környékén Kovács Antal, Szűcs Mihály. A Szőlő utcában és környékén Varga Márton, Kovács Ferenc. A Magyar utcában és környékén Varga Gergely, Varga Lőrinc, Varga Benedek, Varga Albert, Varga Ambrus, Varga Máté, Kovács Pál, Szabó András, Mészáros György, Varga Ferenc, Mészáros Orbán, Szabó Márton, Szabó Lukács, Varga János, Varga Máté, Varga Vitális, Szabó András, Szabó János. A Szent Lőrinc utcában és környékén Varga Mátyás, Esztergályos András, Varga Bertalan. Az Apatúr utcában és környékén Szűcs István, Karinkjártó András. 15. A 14-15. században a családnév, vezetéknév még nem állapodott meg. Különösen a városokban igaz ez, ahol a polgárokat - ha meghatározott foglalkozást, mesterséget űztek - az esetek túlnyomó többségében foglalkozásuk szerint nevezték. Az ipari mesterséget jelölő nevek mögött tehát a valóságban is iparosok álltak. (SZŰCS: 45. p.) Történetírásunk - jobb híján, de immár hagyományosan - különféle rendű és rangú összeírások személynév-anyagából következtet az egyes helységekben élő kézműipar fejlettségi szintjére. Abból kiindulva, hogy a magyar névadási gyakorlat még a 16-18. században sem szilárdult meg annyira, hogy az apa vezetékneve automatikusan fiára szállott volna. Ezért a közösség - egyebek között - az illető által űzött foglalkozás nevét használta (afféle családnevet pótló "állandó jelzőként") azonos keresztnevet viselő tagjai megkülönböztetésére. SZAKÁLY, 1983. 606. 16. Urbáriumok XVI-XVII., 304. p. 17. FEKETE: 64-67. p.
