Soós Imre; Lénárt Andor: Képek a pásztói egyházközösség és művelődés történetéből 1848-ig; Pásztó mezőváros kézműves (céhes) iparosainak története 1872-ig - Tanulmányok Pásztó történetéből 1. (Salgótarján, 1991)
Soós Imre: KÉPEK A PÁSZTÓI EGYHÁZKÖZSÉG ÉS MŰVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL 1848-IG
Ugyanakkor - 1550-ben Heves vármegye nagyobb településeiben: Házas deák pap Gyöngyösön 738 8 10 Pásztón 403 9 I Hevesen 131 4 2 Hatvanban 108 f> Z. 1 Gyöngyöspatán 98 /> Ù A pásztói Apátúr utcában említett Barabás nevű pap feltehetően a mezőváros plébánosa volt. Jellemző az 1550. évi török defterben szereplő pásztói deákok nagy száma, ami az iskola ekkori működésérc látszik utalni. Négy malmot is említ az 1550. évi adóösszeírás: egy volt a városé, a második az apátságé, a másik kettő pedig Pásztóy Ferenc és Balassa Zsigmond nevű világi földesuraké. Pásztó világi földesurai, a Tari, a Kazai Kakas és a Pásztóy családok a Rátót nembeli Domonkos tábornokmester nemzetségéből sarjadtak ki. A 16. század végén Pásztóy Gergely szarvaskői kapitány, ez a nagyhatalmú, erőszakos birtokfoglaló használta mind az ősi jogon bírt, mind pedig a foglalással szerzett birtokrészeket, melyek Heves és Borsod vármegye számos falujában feküdtek, s birtokközpontjuk a 16. században Pásztó volt: "Pásztora kellett vinni a törvényt, mint ur székire". Az apátság birtokait 1565 körül az egri vár javára foglalták le, az 1590-es évek elején pedig Pásztóy Gergely foglalta el őket, de fiúgyermeke nem lévén, 1592-ben Pásztóy Ferenc és Zsigmond örököseivel abban állapodott meg, hogy halála után birtokait leányai, vejei, nővére, illetve Ferenc és Zsigmond leszármazottai öröklik. Ezt a megegyezést 1592-ben Rudolf királlyal is megerősíttette, állandósítva ezzel az elfoglalt apátsági javaknak a Pásztóy-leszármazottak által történő birtoklását. 1596-ban "Pászthy Gergely benn lévén Egerben, midőn a töröknek hitre feladták, kimenvén innét Egerből, az Eged alá szállott és onnat vette magát Torna várában. Meghalván, maradott három leánya. Ezeket Bargius [Barius\ Vécsey, Báthory eleinek adták férjhez. Pászthy Gergelyné halála után Barcsay János nevü hatalmas [hatalmaskodó, birtokfoglaló] ember [az egyik nőági örökös] foglalta el Apátfalvát, Állót" és a ciszterciek egyéb birtokait. 17 Gergely birtokait három leénya és Pásztóy Zsigmond örökítették át utódaikra, ennek folytán Pásztóy Orsolya örököse a 17-18. században a Plathy család volt. Pásztóy Annáé a Fráter és Fáy család, Pásztóy Borbáláé és Zsigmondé pedig az Almásy nemzetség. A felsoroltak számos esetben zálogba adták birtokrészüket. Rajtuk kívül a Nyáryörökösök is szereztek néhány jobbágytelket. 18 Pásztó világi földesurai között több protestáns vallású akadt, ezek a 16. század vége felé bevezettek Pásztora egy luteránus igehirdetőt, concionátort, aki 1587-ben a monostor mellett fekvő malom hasznából tartotta fenn magát. 19 Működése rövid ideig tartott. 17. NML. Pásztó város iratai 6. sz. - BÉKEFI: I. 458., 547-549. p. 18. HML. Heves vm. közgyűl. ir. 463/1794. sz. 19. KANDRA: Adatok az egri egyházmegye történelméhez. III. füzet. Az egri főcgyház Szent János könyve. Eger, 1886. 530. p.
