Soós Imre; Lénárt Andor: Képek a pásztói egyházközösség és művelődés történetéből 1848-ig; Pásztó mezőváros kézműves (céhes) iparosainak története 1872-ig - Tanulmányok Pásztó történetéből 1. (Salgótarján, 1991)
Soós Imre: KÉPEK A PÁSZTÓI EGYHÁZKÖZSÉG ÉS MŰVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL 1848-IG
embereik által úgy agyanverték, hogy azonnal meghalt. A nádor a két hatalmaskodó földesurat összes birtokaitól megfosztotta. 13 A pásztói iskolamesternek nemrég helyreállított háza a 15. században gótikus stílusban kőből épült fel a kolostor mai romkertje és a plébániatemplom között. Alaprajza hasonlít a parasztházakéhoz. Három helyiség van benne, éspedig a belépőként szolgáló konyha, ettől balra a lakószoba és egyben tanterem, jobbra a kamra. A helyreállítás során a kamrában három körtealakú, egyenkint három-három méter mély, malomkővel fedett gabonatároló veremre bukkantak. Egyikben a 15. századi paraszti háztartáshoz tartozó cseréptálak, vizes és boroskorsók, vasfúró, véső, kolomp, szekerce, fűrész, kocsialkatrészek, csonteszközök készítésére alkalmas tehénszarvak kerültek felszínre. A veremben tárolt 15. századi eszközöket jól rejtette és napjainkig megőrizte a fedő malomkő és a négyszáz éven át reá rakódott feltöltés. Az iskolamester lakószobája számára az 1980-as évek elején végrehajtott helyreállítás során korhű berendezési tárgyakat, gyalogszékeket, karosszéket, padot, ágyat, ládát, szemeskályhát, mosdót stb-t készítettek, a vasablakban gyartyatartót, könyvet helyeztek el. A régi épületet eredetileg lebontásra ítélték, de egy gótikus faragású ablaka felhívta a figyelmet és kutatásra ösztönzött a ház középkori emlékei után. A gazdasági ismeretek terjesztése. Ebben a középkorban a ciszterciták vállaltak fontos szerepet. Magyarországi monostoraik a szellemi táplálékot Franciaországból kapták, ahol a rend keletkezett. Hatásuk a 12-13. században főleg gazdasági téren volt eredményes. Saját gazdasági alapelvük az volt, hogy a monostornak a rendtagok munkájából kell megélnie. Nemcsak a felszenteletlen segítőtestvérek - "parasztfráterek" - dolgoztak a mezőgazdasági munkában, hanem az apát és paprendtagok is. Mise után a konvent valamennyi tagja csendben kivonult a majorba, ott dolgozott napestig. Megindult a talajfeltörés, szántásvetés, erdőírtás égetéssel, talajszárítás víztelenítő árkok mélyításável. Állítólag a háromnyomásos gazdasági rendszert - az első évben őszi gabona, a másodikban tavaszi gabona vetése, a harmadikban pihentetés ugarral - a ciszterciták terjesztették el Európa egy részében. Szőleikbe külföldről hoztak nemes fajokat. Szerszámaikat saját műhelyeikben állították elő, a gabonát saját malmaikban őrölték meg. Pásztói rendházuk szomszédságában is működött egy malom, az ún. Monostor-malom. Működésük a környékbeli földművelő népesség körében a testi munka tanulságos megbecsültetését eredményezte. Az önálló gazdasági tevékenykedés mégis inkább csak külső keretet képviselt, míg bent a monostorban a rendtag kötelessége: saját lelki tökéletesedésének munkálása, a monostor templomában pedig segítségnyújtás a plébános részére misézés, gyóntatás, prédikálás útján. Szerzetesi iskola Pásztón nem működött, a leendő rendtagokat a legnépesebb konventben, Pilisen képezték ki. A 14. századtól a rend magyarországi kolostoraiban hanyatlás állott elő, főleg létszámuk csökkenése miatt. A rend központi vizitátora 1356-ban Pásztón mindössze egy apátra és két szerzetesre akadt. Elrendelte tehát, hogy ezután legalább négy fölszentelt pap legyen a monostorban. 1383-ban már valóban négyen voltak, de a 15. században a kisebb magyarországi apátságokat németországi kolostorokból kellett benépesíteni. így lett pásztói apáttá az 1490-es években az ebrachi Mulich Henrik. 13. BÉKEFI: I. 464465. p. - BÉKEFI: A ncpokt. tört. 364. p.
