Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
ISMERT IRATTÍPUS - FÖLTÁRULÓ TARTALOM - Breinich Gábor: Műfajváltás, rendszerváltás? - Budapest Főváros Levéltára informatikai döntéseiről
Az egy meghatározott program „A PROGRAM" megváltó hatása egy heterogén intézményrendszeren belül, ahol jelentősek az eltérések az igényekben és az anyagi-személyi erőforrások is igen különböznek, kérdésessé válhat. Arra is gondolnunk kell, hogy az egyes megoldások, idővel tévedéseknek, zsákutcának bizonyulhatnak és feltehető a kérdés, hogy a lehetséges megoldások keresése, az új vagy eltérő utak kipróbálása nem lehet-e megtermékenyítőbb hatású a továbbfejlődés szempontjából, mint egy „lemerevedett" rendszer erőltetése? Az adatbázisok kölcsönös megközelíthetőségének alapvető fontosságú kérdésében felbukkant egy új fogalom az interoperabilitás, azaz a rendszerek egymással való együttműködési képességének fogalma. Az interoperabilitás jelenthet technikai normákat, előírt protokollok használatát, szemantikai követelményeket, amelyek a leírási szabványokban ölthetnek testet, valamint a közös használatra vonatkozó más szabályozásokat, rendelkezési jogokat. A térben és eszközökben szétszórtan, heterogén módon tárolt információk együttes kereshetőségének megteremtését a nyílt rendszerek használata, a metaadatok szabványosítása (mint a Dublin Core), az XML formátum használata az adatcsere számára, és közös szolgáltatói felületek kialakítása biztosíthatja a felhasználók számára. Az elektronikának a levéltárakba való betörése, és az ott folyó munkának informatikai alkalmazásokkal való teljes átitatottsága még csak a kezdeti lépéseknél tart. Az elektronikus levéltár, amely a már elektronikus formában keletkező iratok átvételére, megőrzésére és közzétételére hivatott, és amely intézmény lassan már a létrehozás stádiumában van, tovább erősíti majd azokat a felhasználói igényeket, amelyek a jövőben az átalakulás folyamatát még inkább meggyorsíthatják 10 . Érdemes felidéznünk a levéltári informatikai fejlődést kezdeményező Borsa Iván éppen csak tíz évvel ezelőtt papírra vetett, s akkor talán még utópikusnak ható szavait, amidőn a ma eredményeit és a továbblépés lehetőségeit vesszük számba: 10 Kőfalví Tamás 2000-ben közzétett írásában erős kontúrokkal jelzi az informatikai eszközöknek mind a levéltári kutatásokra, mind a történetírásra gyakorolt várható hatását: „...már most is látható, hogy a megindult változás olyan mélyreható, hogy a fejlődés minden bizonnyal nem egyszerűen csak azt jelenti majd, hogy az információs forradalom teremtette új jelenségeket a történeti kutatások hagyományos rendszerébe kell integrálni, hanem ezek a folyamatok várhatóan magát a régi struktúrát is fellazítják, megváltoztatják. A történettudomány számára a jövő elsődleges kérdése tehát nem egyszerűen az új információforrások hagyományos formájú leírása lesz, hanem a történeti kutatások gyökeresen új módszertanának kialakítása." KŐFALVI2000. 40. p.
