Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

ISMERT IRATTÍPUS - FÖLTÁRULÓ TARTALOM - G. Toronyi Judit: Földbirtok és választójog a dualizmuskori Nógrád vármegyében

A községeket vizsgálva azt látjuk, hogy ahol a falu határában nagybirtok volt található, ott a választók birtokai is kisebbek voltak, mint a többi faluban. A kiválasztott 17 községből 20 katasztrális holdat meg nem haladó legnagyobb földbirtokot 8 esetben találunk, amelyből hat település határában terült el nagybirtok. Az 1. grafikonon a 6. táblázat első és utolsó helyén álló község választóinak földbirtoknagyság szerinti elhelyezkedése látható. Mindkét falu földje rossz minősítést kapott a megyeleírás szerint, ám Somoskőújfaluban Janson Alfons nagybirtoka található, míg Karancskesziben a közbirtokosság volt a jellemző. (A kisbirtokok szemléletesebb ábrázolása miatt nem vettük be az adatsorba Plachy Elemér 239 katasztrális hold területű birtokát Karancskesziben.) Jól követhető az ábrákon a nagyságrendi szóródás a két községben. Míg a nagybirtokos Somoskőújfaluban a választók földbirtokai 1-5 katasztrális hold között mozogtak, és nem érték el a 15 katasztrális holdat, addig Karancskesziben az 5-10 katasztrális holddal rendelkező birtokosok voltak többségben. 1. grafikon. Somoskőújfalu és Karancskeszi választóinak földbirtokai Somoskőújfalu és Karancskeszi választóbirtokosai 1892. 3 5 7 9 11 13 15 17 19 választóbirtokos (fő) Nógrád vármegye választóinak földbirtokviszonyait vizsgálva az utolsó kiválasztási szempontom az volt, hogy ipari üzem vagy bánya legyen a község környékén. Ebben a vonatkozásban Kazár települést vizsgálhatjuk, ahol az 1861-ben alakult Szent István, majd Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat tulajdonjoga révén szénbányászatot folytattak. A falu határában folyó bányászatnak feltételezésünk szerint hatással kellett lennie a település választóinak birtoknagyságára, illetve a választók létszámára. Kazár a jó ter-