Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

ISMERT IRATTÍPUS - FÖLTÁRULÓ TARTALOM - Tilcsik György: „Vagyonom, amelyről itt rendelkezem, önmagam szerzeménye." Horváth Boldizsár végrendelete

forintot hagyományozott. Az első két végrendeletben a Kisfaludy Társaság - nyilván azért, mert Horváthot 1887-ben választotta tagjai sorába - nem szerepelt, viszont 1883-ban és 1886-ban is olvasható a már említettek mellett a Budapesti Képzőművészeti Társulat és a Budapesti Szegénygyermekek Kórháza. Az első végrendeletben minden közcélú adomány 400-400 forint­ról szólt, a Budapesti Szegénygyermekek Kórháza Alapítványának kivételé­vel, amelynek javára mindkét esetben Horváth Boldizsár annyi tőke lefize­tését írta elő, amelynek kamatai az ő éves tagdíja összegének feleltek meg. Horváth egyik testamentumában sem mulasztotta el, hogy az 1873 óta szolgálatában álló Gendur Pál javára is végrendelkezzen. Ezzel kapcsolato­san a kihirdetett végrendelet V. pontja meghagyta, hogy amennyiben Gen­dur az ő halála bekövetkezésekor szolgálatában áll, minden mellette töltött és a jövőben eltöltendő esztendő után 100 koronát, azaz 50 forintot kapjon. Megemlítendő, hogy az első két végrendeletben ez az összeg szolgálati évenként 30-30 forint volt. Horváth Boldizsár kihirdetett végrendeletének VI. szakasza rendelkezett könyvtára sorsáról. E szerint a jogi műveket fiára, Jenőre, a magyar-, a fran­cia- és a németnyelvű szépirodalmi könyveit Irma leánya férjére, Radisics Jenőre, országgyűlési naplóit, valamint politikai és közgazdasági tárgyú kö­teteit Emília leánya férjére, Láng Lajosra, míg történelmi és egyéb tudomá­nyos könyveit Gizella leánya férjére, Eötvös Lorándra hagyta. Érdekesség­ként mondjuk el, hogy-az 1886-ban kelt végrendeletében Horváth Boldizsár külön nem intézkedett könyveiről, az 1883-ban készült testamentumában viszont teljes könyvtárát Láng Lajosnak szánta. Horváth Boldizsár mindhárom végrendeletének egy külön szakasza szólt a húga, özv. Márkus Józsefné és Gendur Pál - a harmadikban minde­zek kiegészültek a gyermekei - által neki letétbe átadott és az ő páncélszek­rényében őrzött különféle csomagokról és értékpapírokról. Ezekkel kapcso­latban mindhárom alkalommal értelemszerűen azt írta elő, hogy azokat tu­lajdonosaiknak kell átadni. Az 1895-ben kelt testamentum következő, VIII. pontja olyan utasításokat tartalmazott, amelyek egyike sem kapott helyett a korábbi két végrendelet­ben. Ezek szerint Horváth Boldizsár úgy intézkedett, hogy halálát követően mindaddig, amíg a felmondás ideje le nem jár, lakása - amely az Andrássy út 96. szám alatt volt - a benne lévő bútorokkal és konyhai felszerelésekkel, továbbá a női cselédséggel együtt, húga, özv. Márkus Józsefné rendelkezé­sére állnak. A lakbért valamint a cselédek esedékes bérét hagyatéka fedezi, a csatlakozzanak e kezdeményezéshez. Az alapítvány alapszabályát Szombathely vá­ros 1869. február 27-én lezajlott közgyűlése fogadta el, és terjesztette fel jóváhagyás­ra a belügyminisztériumhoz. VaML V. 143. a. 2/1867., 9/1868., 52/1868., 15/1869.

Next

/
Thumbnails
Contents