Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Erdmann Gyula: Az agrárnépesség elkeseredésének okai 1956-ban

AZ AGRÁRNÉPESSÉG ELKESEREDÉSÉNEK OKAI 1956-BAN* A magyar parasztság megszenvedte a 20. század sorozatosan tragikus fejleményeit. Elszenvedte az I. világháború utáni helyreállítás, a megcsonkított ország talpra állításának jelentős terheit, az egyre szélesebbre nyíló agrárollót. A mezőgazdasági termékek árszintje kisebb-nagyobb hullámzásokkal ugyan, de évtizedeken át alatta maradt az iparcikkekének. Az elvonó jellegű agrárpolitika folyamatos volt. 1938-ban az agrártermékek árszintje 1929-hez képest (pedig akkor is széles volt az agrárolló) 73 %-on, az ipari termékeké 93 %-on állt. Az arány 1944-ig nem sokat módosult. 1938 után a háborús helyzet folytán szigorúan kötött gazdaságot működtettek. Termelési kényszert írtak elő, a nem megfelelően dolgozó birtokokra akár állami gondnokot rendelhettek ki. Jegyrendszert vezettek be, csökkenő fejadagokkal, egyre mérsékelték a paraszti-termelői fejadagot is. Életbe lépett a Jurcsek-rendszer, amely aranykoronánként 10 kg búza (vagy azzal egyenértékű fő termék) beadását írta elő. Bővített agrár-újratermelésről szó sem lehetett, erős veszélyben volt az egyszerű újratermelés is. Ráadásul a rendszer súlyosan igazságtalan, antidemokratikus is volt: a beszolgáltatási kötelezettség 4/5-ét a földek felét birtokló dolgozó parasztság teljesítette, míg a földek másik felét birtokló 100 kat. hold feletti nagyobb birtokok csak az összes beadási teher 1 / 5-ét. 1944 végén-1945 elején a parasztságot sújtotta a visszavonuló németek és aztán még nagyobb súllyal a szovjet csapatok fosztogatása, a zabrálás. Némi reményt keltett viszont a földreform, melynek nyomán 642 ezer paraszt kapott átlagosan 5 kat. hold földet. Elmaradt ugyanakkor a kis parcellákat művelők olcsó hitellel, méltányos árú iparcikkekkel való ellátása, az igaerő biztosítása, a valóban önkéntes szövetkezés ösztönzése, támogatása. A súlyosan antidemokratikus Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszert eltörölték, szabad forgalmat ígértek, amiből nem lett semmi. Az agrárium ugyanis az országot ért háborús károk közel 20 %-át szenvedte el, a ló- és szarvasmarhaállomány zöme odalett. Üzemanyag alig volt. A közellátás érdekében maradt tehát a kötött gazdaság, a szűk termelői fejadagon és vetőmagon felüli összes készlet beszolgáltatása. A rendelet erősen progresszív beszolgáltatást írt elő, ám az infláció, a közellátási csőd fenyegetése miatt minden un. felesleget elvittek. A fejadagok így is a minimumra csökkentek. A paraszt némi * Elhangzott az MTA 1956-os emlékülésén 2006. október 20-án.