Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Szakolczai Attila: Az 1956. október 31-i szovjet döntés lehetséges magyar okai - Karhatalomból nemzetőrség

ról. Kopácsiék vélelmezhetően már kimutatásokat is magukkal vittek a megbeszélésre, amelyek alapján Münnich kifogásolta, hogy utasítása ellenére többségben vannak a diákok a munkásokkal szemben, amiért Kopácsi elhárította a felelősséget, az eredményt azzal magyarázva, hogy a vártnál sokkal kevesebb munkás jelentkezett.

86 Münnich még ekkor is ragaszkodott az eredeti arány tartásához. Vári úgy emlékezett, hogy megtiltotta a diákok felfegyverzését, a tilalom azonban vélhetően csak további diákok felfegyverzésére vonatkozott. Horváth Miklós azt sejteti, hogy Münnich október 29-én délután abba is beleegyezett, hogy az új karhatalomba (szövege szerint „a rendőrség és a honvédség alakulataiba"

87

) integrálják a felkelők egy részét, de ez tévedés. Horváth forrásként a Magyar Szabadságban október 30-án megjelent írásra hivatkozik, amely azonban valójában éppen nem Münnich álláspontjának változását, hanem az október 28-án elfogadott programhoz változatlan ragaszkodását bizonyítja. Münnich az MÉFB küldöttségének az ÁVH jövőbeni (semmiképpen sem azonnali) megszűnéséről beszélt, hangsúlyozta a szervezet sorozott tagjainak tisztességességét (vagyis hogy tagjai lehetnek/maradhatnak a karhatalomnak, ahogy ezt október 28-án tervezték), és a nemzetőrségbe jelentkezettek felfegyverzésével kapcsolatban figyelmeztetett arra, „hogy komoly, becsületes embereknek adjunk csak a kezébe fegyvert".

88 Kopácsival folytatott disputája alapján ezt leginkább úgy lehet érteni, hogy Münnich a diákokkal szemben elsősorban a munkások felfegyverzését támogatta. Münnich tehát október 29-én az előző nap elhatározottakhoz mereven ragaszkodva dolgozott a rendőrség átszervezésén, illetve felügyelte az új karhatalom megalakítását. Problémát e napi tevékenységével kapcsolatban egyedül a rádióban délután közzétett (korábban már idézett) közleménye okoz, amelyben bejelentette: „A belügyminiszter [...] megszüntetett minden különleges, speciális joggal felruházott rendőri szervet. Megszüntette az Államvédelmi Hatóságot is, mert ilyen szervezetre demokratikus rendszerünkben nem lesz szükség. A főváros utcáin már semmiféle államvédelmi szervhez tartozó alakulat nincs szolgálatban."

89 Tekintettel arra, hogy kevéssel a rádióközlemény elhangzása előtt szűk körben, az MÉFB küldöttségével folytatott megbeszélésen még csak tervként beszélt az ÁVH jövőbeni megszüntetéséről, és arról, hogy ilyen belügyminiszteri parancs a Deák téri főosztályra sem jutott el, ahonnan másnap nem Münnich parancsára, ha86 ÁBTL 3.1.9. V-150007. Vári József jkv., 1957. március 24. 87 HORVÁTH 2003. 280. p. 88 A Budapesti Értelmiség Forradalmi Bizottságának [sic!] küldöttsége a Parlamentben. Magyar Szabadság, 1956. október 30. 89 Kossuth rádió, 1956. október 29.17.00. VARGA 1989.188. p.