Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Szakolczai Attila: Az 1956. október 31-i szovjet döntés lehetséges magyar okai - Karhatalomból nemzetőrség
ségi nemzetőrség felállítását a Deák téren, és különösen nem szorgalmazhatta senki munkásosztagok alakítását arra hivatkozva, hogy a diákok nem kívánt túlsúlyba kerültek ebben az éppen csak felállítani elhatározott szervezetben, amely csak másnap, október 29-én alakult meg. Márpedig október 28-án a Horváthtól munkásosztagnak nevezett erő szervezése megkezdődött a Köztársaság téren. Mindhárom fegyveres rendvédelmi szerv, amelyről Horváth Miklós beszámol, egyaránt október 28-án kezdett megalakulni, s mindhárom szervezői azonosak voltak. Mindhárom a Nagy Imre-kormány és az azzal egyetértő pártvezetés támogatására, annak érdekében jött létre, hogy a szovjet csapatok visszavonása után biztosítsa a kormány számára a közhatalom gyakorlásához szükséges rendet. A Köztársaság téren dolgozni kezdő csoport közvetlenül Nagy Imre honvédelmi miniszterétől kapta az utasítást, és a kerületi kiegészítő kapitányságok bázisán tervezte felépíteni a karhatalmat. A Deák tériek számára a Katonai Bizottság közvetítette a Nagy Imre-kormány utasítását, a munkát a belügyminiszter, Münnich Ferenc felügyelte, és a kerületi rendőrkapitányságok bevonásával kezdtek hozzá a szervezéshez. A bölcsész nemzetőrség pedig önállóan soha nem létezett, hanem kezdettől a Deák téren szervezett fegyveres rendvédelmi erőnek volt a része. A fegyvereket a rendőrségtől kapta, a szervezéshez másnap csatlakozó hadseregtől pedig a katonai szervezet kiépítését segítő, a fegyverek használatát oktató tiszteket. Jóllehet semmilyen forrás nem ad eligazítást a Deák téren és a Köztársaság téren folyó szervezés egymáshoz való viszonyát illetően, mégis vélelmezhető, hogy a szervezés kezdeményezői október 28-án a Köztársaság teret tekintették a fontosabb helyszínnek. Ez következik egyfelől az általános kommunista gyakorlatból, amely szerint (jó esetben) a párt irányítja és ellenőrzi a karhatalmat, de következik abból is, hogy a budapesti pártbizottság direkt kísérletet tett arra, hogy alárendelje magának a Deák téren folyó munkát, miközben ennek fordítottjára semmi jel sem utal. A főosztály telefonügyeletes tisztje arról tett vallomást, hogy Csikesz Józsefné, a budapesti pártbizottság egyik titkára telefonon javasolta Balogh József rendőr őrnagynak, hogy a Deák téren folyó szervezőmunkát rendeljék a budapesti pártbizottság alá, ezt azonban Kopácsi kategorikusan elutasította. 67 Egyértelmű, hogy ez a javaslat csak október 30-a (a Köztársaság téri pártház ostroma) előtt hangozhatott el, amikor még érdemben szó sem volt a többpártrendszer visszaállításáról, Kopácsi tehát nyilvánvalóan nem azt utasította vissza, hogy a kommunista párt vonja ellenőrzése alá a szervezést, hanem a szervezés gyorsaságát és eredményességét szem előtt tartva időszerűtlennek tekintette Csikeszné javaslatát. Másfelől a budapesti pártbizottság karhatalmi osztályának instruktora, Béres Márton a 67 ÁBTL 3.1.9. V-150001/1. Solymosi Mihály jkv., 1957. április 31. [sic!]