Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Szakolczai Attila: Az 1956. október 31-i szovjet döntés lehetséges magyar okai - Karhatalomból nemzetőrség

dásban október 28-a szerepel. Szeröv szűkszavú jelentéséből nem egyértelmű, hogy pontosam miről tájékoztatta Münnich az állományt, mindenesetre nem valószínű, hogy befejezett tényként közölte volna az ávó felszámolását. Vél­hetően nem mondott mást, nem mondott többet, mint amennyit a kormány­nyilatkozat tartalmazott. Erre lehet következtetni abból, hogy október 29-én az államvédelmi beosztottak zöme még szolgálati helyén maradt, semmi nyo­ma tömeges menekülésnek, noha egyesek már ekkor dezertáltak. 10 Nyilván­való volt azonban, hogy a prominens vezetők nem tarthatják meg helyüket az új karhatalomban, ezzel a szervezet október 28-án lefejeződött 11 . Ehhez képest lényegesen új elemet tartalmaz Münnich Ferenc október 29-én a Kossuth rádióban délután az öt órai hírek után közzétett bejelentése, miszerint „A belügyminiszter [...] megszüntetett minden különleges, speci­ális joggal felruházott rendőri szervet. Megszüntette az Államvédelmi Ható­ságot is, mert ilyen szervezetre demokratikus rendszerünkben nem lesz szükség. A főváros utcáin már semmiféle államvédelmi szervhez tartozó alakulat nincs szolgálatban." 12 Ez alkalommal Münnich már egyértelműen befejezett tényként szólt az ÁVH, minden államvédelmi szerv feloszlatásá­ról. Bejelentése kellőképpen indokolta, hogy az ávósok elhagyják szolgálati helyüket, hogy a munka helyett saját biztonságukkal törődjenek. Ezen a ponton vált megakadályozhatatlanná, sőt feltartóztathatatlanná az államvédelem szétesése. Több jele van annak, hogy az állomány két szemben álló táborra hasadt. Voltak, akik felelősöket kerestek, és voltak, akiket felelős­nek tartottak. Utóbbiak számára leginkább a menekülés látszott (személyes) megoldást kínálni, azok azonban, akiket a törvénysértésekért nem terhelt fele­lősség (vagy pusztán bíztak abban, hogy arra nem derül fény), megpróbáltak együttműködni az alakuló vagy átalakuló szervezetekkel, esetenként együtt­működést kínálva nekik korábbi parancsnokaikkal szemben. Amennyiben pedig Münnich október 29-e délutáni rádióközleményét követően indult meg a tömeges menekülés, annak híre, és különösen az ávósok által terjesztett (va­lótlan rém) történetek nagy valószínűséggel nem értek el (vagy még nem olyan tömegben, nem olyan koncentráltan értek el) Moszkvába az október 30­i elnökségi ülés előtt, hogy az ott hozott döntést érdemben befolyásolni tud­ták volna, szemben az október 31-i üléssel, amelynek résztvevői már az ávó­sok rémhíreinek ismeretében foglalhattak állást. Eddig is többen látták a Köztársaság téri ostromot követő népítéletben az október 30-i szovjet döntés megváltoztatásának okát vagy egyik okát. Állás­10 ÁBTL 3.1.9. V-150007/6. Deszpót László önvallomása, 1957. április 18. 11 A kifejezéssel azt akarom jelezni, hogy nem a szervezet lefejezése volt Nagy Imré­ék konkrét szándéka. 12 Kossuth rádió, 1956. október 29.17.00. VARGA 1989.188. p.

Next

/
Thumbnails
Contents