Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Szakolczai Attila: Az 1956. október 31-i szovjet döntés lehetséges magyar okai - Karhatalomból nemzetőrség

dásban október 28-a szerepel. Szeröv szűkszavú jelentéséből nem egyértelmű, hogy pontosam miről tájékoztatta Münnich az állományt, mindenesetre nem valószínű, hogy befejezett tényként közölte volna az ávó felszámolását. Vélhetően nem mondott mást, nem mondott többet, mint amennyit a kormánynyilatkozat tartalmazott. Erre lehet következtetni abból, hogy október 29-én az államvédelmi beosztottak zöme még szolgálati helyén maradt, semmi nyoma tömeges menekülésnek, noha egyesek már ekkor dezertáltak.

10 Nyilvánvaló volt azonban, hogy a prominens vezetők nem tarthatják meg helyüket az új karhatalomban, ezzel a szervezet október 28-án lefejeződött

11

. Ehhez képest lényegesen új elemet tartalmaz Münnich Ferenc október 29-én a Kossuth rádióban délután az öt órai hírek után közzétett bejelentése, miszerint „A belügyminiszter [...] megszüntetett minden különleges, speciális joggal felruházott rendőri szervet. Megszüntette az Államvédelmi Hatóságot is, mert ilyen szervezetre demokratikus rendszerünkben nem lesz szükség. A főváros utcáin már semmiféle államvédelmi szervhez tartozó alakulat nincs szolgálatban."

12 Ez alkalommal Münnich már egyértelműen befejezett tényként szólt az ÁVH, minden államvédelmi szerv feloszlatásáról. Bejelentése kellőképpen indokolta, hogy az ávósok elhagyják szolgálati helyüket, hogy a munka helyett saját biztonságukkal törődjenek. Ezen a ponton vált megakadályozhatatlanná, sőt feltartóztathatatlanná az államvédelem szétesése. Több jele van annak, hogy az állomány két szemben álló táborra hasadt. Voltak, akik felelősöket kerestek, és voltak, akiket felelősnek tartottak. Utóbbiak számára leginkább a menekülés látszott (személyes) megoldást kínálni, azok azonban, akiket a törvénysértésekért nem terhelt felelősség (vagy pusztán bíztak abban, hogy arra nem derül fény), megpróbáltak együttműködni az alakuló vagy átalakuló szervezetekkel, esetenként együttműködést kínálva nekik korábbi parancsnokaikkal szemben. Amennyiben pedig Münnich október 29-e délutáni rádióközleményét követően indult meg a tömeges menekülés, annak híre, és különösen az ávósok által terjesztett (valótlan rém) történetek nagy valószínűséggel nem értek el (vagy még nem olyan tömegben, nem olyan koncentráltan értek el) Moszkvába az október 30i elnökségi ülés előtt, hogy az ott hozott döntést érdemben befolyásolni tudták volna, szemben az október 31-i üléssel, amelynek résztvevői már az ávósok rémhíreinek ismeretében foglalhattak állást. Eddig is többen látták a Köztársaság téri ostromot követő népítéletben az október 30-i szovjet döntés megváltoztatásának okát vagy egyik okát. Állás10 ÁBTL 3.1.9. V-150007/6. Deszpót László önvallomása, 1957. április 18. 11 A kifejezéssel azt akarom jelezni, hogy nem a szervezet lefejezése volt Nagy Imréék konkrét szándéka. 12 Kossuth rádió, 1956. október 29.17.00. VARGA 1989.188. p.