Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Tóth Ágnes: Kitelepítettek - visszaszököttek - visszatérők

való visszaszivárgása.", ezt a különböző időszakokban végrehajtott összeírások nem támasztják alá, sőt éppen arról tanúskodnak, hogy egyre kevesebben jöttek vissza. A csökkenő létszámadatok azonban azt is jelezhetik, hogy a különböző hatóságok összehangolatlan tevékenységük miatt érik el őket kis hatékonysággal. 3. A visszaszökéseket a személyes pragmatikus okok - hadifogságból, malenkij robotból Magyarországra visszatért hozzátartozó, betegség - mellett, szubjektív életérzések - „magyarnak éreztem magam", „nem tudtam ott megszokni" - is befolyásolták. Ez rámutat a két társadalom közötti kulturális távolság mértékére is. A részben meglévő egzisztenciális biztonság nem pótolta az elemi szolidaritás gesztusait. A közösség szétszakítása révén töredezett módon, de Magyarországon még mindig meglévő kapcsolati hálójuk, társadalmi integrációjuk nagyobb biztonságot nyújtott számukra a társadalom alatti létbe kényszerítetten is, mint Németországban. 4. A velük szembeni hatósági eljárásokban több elem is keveredik. Az ország területén illegálisan tartózkodók között külön csoportként határozták meg őket. Egyszerre állambiztonsági és közbiztonsági kérdésként kezelték visszatérésüket. Az internálásoknál és kitoloncolásnál az idegen állampolgárokkal szembeni általános szabályok szerint kezelték őket. 5. Miután velük szemben több ok/vád alapján is el lehetett járni, több szervezet is rendelkezett hatáskörrel e tekintetben. A politikai rendőrség meghatározó szerepe - sokszor a jogszabályok adta lehetőségeken túl is kezdettől fogva megfigyelhető, ám 1947 végéig nem kapott fölhatalmazást a velük szembeni kizárólagos eljárásra. Az egyes hatóságok eljárásának módja különbözött. E tekintetben nemcsak a belügyi, rendőrségi szervezetek és a közigazgatási apparátusok között van különbség, de törésvonal figyelhető meg a mind szervezetében, mind személyi összetételében helyinek és az idegennek minősülő hivatalok között. Előbbiek elnézőbben jártak el. 6. Az állam részéről kettősség figyelhető meg, hasonló módon mint a kitelepítésekkel kapcsolatban. A visszaszököttekkel szembeni szigorú föllépést nyilvánosan, jogi keretek között nem vállalta föl, hanem azt leplezett módon végezte. Különösen így volt ez az amnesztia rendelet kiadását követő időszakban. 7. A visszatérésnek nem csak illegális, de legális formái is voltak, amellyel az érintettek több-kevesebb sikerrel szintén éltek. Az állam azonban ilyenkor is megtartotta magának az eseti döntés minél szélesebb jogát.