Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Tóth Ágnes: Kitelepítettek - visszaszököttek - visszatérők

nem tudták -, mert többen közülük megszöktek, és még hónapok múlva is „hálózati úton való földerítésükre" törekedtek. A visszaszököttekkel szembeni eljárásban a nyílt, erőt demonstráló föllépés helyett a leplezett megoldások kerültek előtérbe. A falvakban kialakuló feszültségek kovászának, generálójának tartották őket. Az eddig egységesként megjelenített csoporton belül további két alcsoportot neveztek meg, mint akikre különösen nagy figyelmet kell fordítani. A kitelepítésük előtt jelentős földbirtokkal rendelkezőket, teljesen vagyontalanként is „sváb kuláknak" nevezik, s azt is hangsúlyozták, hogy az illető a szocializmus ellenségének tekinthető, „nyugatról" tért vissza. A helyzetet reálisabban szemlélő informátorok ugyanakkor maguk is leszögezik, hogy a „visszaszökött svábok különösebb tevékenységet nem fejtenek ki. Igyekszenek meghúzódni és rokoni kapcsolataik révén kint a tanyavilágban mezőgazdasági munkán elhelyezkedni. Valamennyien rettegésben élnek, miután lakásbejelentő lappal nem rendelkeznek, attól félnek, hogy ... őrizetbe veszik és kitoloncolják" őket. Ezzel magyarázható, hogy nagy többségük tanyákon húzódott meg, kerülték a községet, és a nyilvánosságot, illetve a sok munkást foglalkoztató munkahelyeken - állami gazdaságokban, útépítéseknél - igyekeztek elhelyezkedni. Megélhetésük biztosítása volt valamennyiük fő problémája.

32 Az MDP Titkársága az 1949. július 27-i ülésén a kitelepítésre nem kerülő svábok esetében a termelőszövetkezeti csoportokba való belépést szorgalmazta, igaz, csak azok esetében, akik 1945-ben 25 katasztrális holdnál kisebb birtokkal rendelkeztek. Elismerte azt is, hogy a közös termelőszövetkezeti csoportok létrehozását a telepesek és svábok egymástól való elszigetelődése, a meglévő bizalmatlanság és ellentétek továbbra is akadályozzák. Javasolta a Titkárság azt is, hogy a belügyminisztérium az „itthon maradt svábok kérdésére dolgozzon ki tervet és tegyen javaslatot jogi helyzetük rendezésére."

33 Az első lépések megtételére 1949 októberében, néhány nappal a Német Demokratikus Köztársaság kikiáltása és alkotmányának elfogadása után került sor. A 4274/1949. MT. számú rendelet azon személyek esetében, akiket Németországba áttelepülésre köteleztek, de áttelepítésükre nem került sor, kimondta, „hogy a lakóhely (tartózkodóhely) megválasztása és a munkavállalás ... szempontjából a magyar állampolgárokkal egy tekintet alá esnek."

34 Jellemző, hogy az ugyanazon napon megjelenő, a végrehajtást szabályozó belügyminiszteri rendelet „meghatározott kedvezmények"-ként említi a korábbi kollektív hátrányok elvi feloldását. Az érin32 ÁBTL 3.1.5. Vaskút 0-9555 67.p. 33 MOL MDP M-KS 276. fond 54.cs. 55.ö. e. 34 Magyar Közlöny, 1949. október 11. A minisztertanácsi rendelet végrehajtását a 245.900/1949. BM sz. rendelet szabályozta.