Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Tóth Ágnes: Kitelepítettek - visszaszököttek - visszatérők

rendőrségi akciók sikeréről beszámoló cikkek egyszerre üzentek a németeknek és a többségi társadalomnak. A stigmatizáló jelzőkkel előbbiekben a félelem érzését és a kitelepítés, kitoloncolás elkerülhetetlenségét erősítették, a többségi társadalom elé pedig bűnbakként állították a németeket. „Solymárról és környékéről a magyar telepesek beadványt intéztek a hatóságokhoz és elpanaszolták, hogy a visszaszivárgott svábok a községben nyíltan uszítanak a demokrácia és az újtelepesek ellen, de a betörések és lopások száma is elszaporodott. Keddre virradó éjszaka az államvédelmi osztály népügyészségi kirendeltsége razziát tartott a faluban: 15 őrizetbe vétel történt."

27 A beszámolók kriminalizálják a kisebbségi csoport tagjait, azt sugallva, hogy ők követhették el az előforduló bűncselekményeket. Ezzel a többségi társadalomban irányukban meglévő szolidaritást, segítőkészséget igyekeztek csökkenteni. Hasonlóan súlyos vétségnek tüntették fel az ingyen, vagy éhbérét elvállalt munkavégzést is, amivel az alapvetően szociális, gazdasági feszültséget nemzetiségivé változtatták át, hiszen a németek a „magyar munkások elhelyezkedését" akadályozzák. Nehézen elképzelhető az is, hogy a bujkálok nyíltan uszítottak volna a demokrácia és az új telepesek ellen. Utóbbiak a demokrácia szimbólumaként jelennek meg a cikkekben; ezzel a módszerrel elérhették, hogy a konfliktust eltávolítják annak valódi okától, s a demokratikus államrenddel való szembenállásként aposztrofálják. A razziákon elfogottakat az azon a területen illetékes politikai rendőrségre kellett előállítani, jegyzőkönyvet készíteni, és tolonclevéllel ellátva, őket a Központi Internálótábornak átadni. A kitelepítés elől megszököttekkel, illetve a Németországból visszaszököttekkel szembeni föllépés nemcsak intenzívebb, de hatékonyabb is volt ebben az időszakban. Bár nem áll rendelkezésre összefoglaló kimutatás az 1948 tavaszán-nyarán elfogattakról, az előző évi adatokkal összehasonlítva - a rendkívül töredékes források alapján is - nagyobb számú visszaszökött, illetve a kitelepítés elől megszökött személy elfogását és kitoloncolását lehet rekonstruálni. A többféle - sajtó híradások, kihallgatási jegyzőkönyvek, razziákról készült belügyi összefoglalók, kitoloncolási jegyzőkönyvek és összefoglalók - dokumentum adatainak összesítéséből megállapítható, hogy 800-1000 személy elfogására és kitoloncolására kerülhetett sor. Külön vizsgáltuk a razziák során elfogottak létszámának és az év során kitoloncoltak számának a nagyságát. Előbbi csoport nagyságának megállapításakor főként a kihallgatási jegyzőkönyvek és a razziákról készült rendőrségi összefoglalók adatait tartottuk mérvadónak, utóbbi csoport esetében a Központi Internálótáborból kitoloncolásra átvett személyek névjegyzékét és a határőrség jelentéseit vizsgáltuk. Az egyes forrástípusok nagyon hiányosak, így összegzéseink csak a csoportok nagysá27 Szabad Nép, 1948. február 18. 5. p.