Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Csóti Csaba: Dormándy Gézának, a magyar-román határkijelölő bizottság magyar tagjának 1921. novemberi jelentése a bizottság munkájáról (Forrásközlés)

ban 2:2 volt. A francia elnök, látva a ránk nézve kedvező fordulatot, magának mint elnöknek, döntési jogot prejudikálva, Párizsba szaladt, s ott kieszközölte a Nagykövetek félre nem magyarázható döntését a vasútvonalat illetőleg. Éles eszű, gyors felfogású, eloquene ember, a formák kezelésében is annyira ügyes, hogy nehéz valami formai helytelenségen rajtakapni. Határozott fellépés elől azonban majd mindig meghátrált. Miután azonban a Nagykövetek mindig neki adtak igazat, ezen gyengesége nem volt kihasználható. Az olasz nem jelentékeny ember, nagyrészt egy húron pendül a franciával, de néha egyedül is kellemetlenkedett, ha erre alkalma nyílt.

26 Egyedüli őszinte barátunkká a japán vált, ki tőle telhetőleg igyekezett terveinket elősegíteni.

27 Hogy ez neki nagyobb kérdésekben nem sikerült, arra vezethető vissza, hogy franciául nem tud, így a vitákat nem tudta követni. Fontos kérdésben pedig magára maradt. A bizottságok összeállításához meg kell jegyeznem, hogy már magában véve a „nem érdekelt" nagyhatalmak elnevezés sem fedi a valóságot, mert ezek ellenfeleink szövetségesei s ezért igenis közvetve érdekeltek. A pártosság kifejezésre is jutott oly formai apróságokban, minthogy pl. a magyar biztost a jegyzőkönyv szerint az elnök üdvözölte, míg a románt mintegy szövetséges és társult hatalom képviselőjét köszöntötte. Hasonlóképpen a román a bizottsági jegyzőkönyvekben az abc sorrend ellenére a magyar előtt szerepel, azon indoklással, hogy „szövetséges". A francia elnök egy pohárköszöntőben kifejezésre juttatta a szövetségesek rokonszenvét ugyanakkor, mikor a románok minden ilyen kijelentést tapintatosan mellőztek. Legutóbb a tábornok személye mellé egy román tiszt is lett beosztva, állítólag a távollévő francia bizottsági titkár helyettesítésére, holott a bizottság ezt a titkárt előzetesen hónapokig könnyen nélkülözte. A bizottság elhelyezése Nagyváradon annyiban kedvezett a románoknak, hogy könnyebben körülvehettek a bizottságot s emelete nekik minden segélyforrás a rendelkezésükre állt. Túl nagy fontosságot azonban ennek a körülménynek nem tulajdoníthatok. Egyrészt mert mi egy magyarországi A bizottság olasz tagja Paolitti ezredes volt. Valóban súlytalan személyiség volt, egy feleségéhez írt magánlevele szerint a magyar-román határon végzett munkájával bizonyítani akarta, hogy alkalmas a román-jugoszláv határkijelölő bizottságban az elnöki tisztre. Ez utóbbi tisztségtől pedig külügynúnisztériumi állást remélt odahaza, Olaszországban. Erre vonatkozólag ld. MOL K 511. cs. 'A" dosszié, 2439/ hat. sz. A bizottság japán tagja Sano őrnagy volt. „Magyarbarátságának" semmilyen bizonyítéka nincsen, igaz ellenérzéseit sem hangoztatta és kifejtette kormánya érdektelenségét az európai ügyekben. Dormándy véleménye egy, az 1920-as években divatos hazai felfogást tükröz vissza, mely valamiféle „turáni rokonság" kapcsán szimpátiával tekintett az ázsiai japán imperialista törekvésekre és a „turáni eredetre" utalva természetesnek tartotta a japán-magyar „barátságot".