Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Petrikné Vámos Ida: Az állambiztonsági szervek konspirált és találkozási lakásai

lakásgazdálkodásnál kulcspozícióban lévő személyeket //

SZT"-tiszteknek javasolták beszervezni. További lehetőséget láttak a huzamosabb ideig külföldön tartózkodó operatív (SZT) tisztek, a rendszerhez hű állampolgárok lakásainak használatában, vagy az idegenforgalmi irodákon keresztül történő „bérbevételben", de megfelelőnek bizonyultak a pedagógus, vasúti átmeneti szállások, az albérlők háza vagy a vállalati üdülők lakrészei, egyesületek, klubok „kulcsos házai" is. Megfelelő fedéssel „K" lakásként az üzlethelyiségek igénybe vételét is elképzelhetőnek tartották. A „T" lakások létesítésére is számos lehetőséget vett számba az állambiztonság: a fizetővendégszobák igénybevételétől kezdve, a nagyforgalmú közintézmények (áruház, múzeum, művelődési központ) egyes helyiségein keresztül a BM tulajdonát képező (hangszigetelt, cserélhető rendszámú) mikrobuszok, lakókocsik felhasználásáig bezárólag, sőt „T" lakásgazdaként számolni lehetett a hálózat tagjának megmaradt „pihentetett"

28 hálózati személyekkel is. A lakások konspirációs és biztonsági helyzete A „K" és a „T" lakások létesítésekor, illetve a tulajdonosok beszervezésekor kidolgozott legendáknak tükrözniük kellett a lakások és az érintett személyek körülményeit. Továbbra is fontosnak tartották a „K" lakások esetében a lakottság látszatát biztosítani. A konspirációt - a jelentés szerint - veszélyeztethette azonban az a körülmény, hogy a lakások többségét fedőigazolvánnyal

29 ellátott nyílt állományú operatív tisztek legalizálták, akik a lakosság szélesebb körében mint BM alkalmazottak ismertek voltak. Ezért nagyobb arányban tartották kívánatosnak - mint ahogy már 1956-ban is - az „SZT" állományú operatív tisztek, és a megbízható állampolgárok bevonását. Az állambiztonsági szervek minden igyekezete ellenére azonban továbbra is számos dekonspiráció fordult elő, mi több a lakások mintegy 2 %-nál a hálózati személyek külföldre menekültek, disszidáltak. Összességében megállapítható tehát, hogy az államvédelemnek/állambiztonságnak ezt a rendszert fél évszázados regnálása alatt nem sikerült hatékonyan működtetnie. Nem derül ki az ismertetett forrásokból, hogy mennyire volt ez magyar sajátosság, esetleg hasonló gondokkal küszködtek a többi volt szocialista ország titkosszolgálatai is. 28 Pihentetés: a rendszeres titkos munkakapcsolat átmeneti megszakítása, amikor is a hálózati személy időlegesen alkalmatlan a feladat ellátására (pl. betegség, külföldi út) 29 Fedőigazolvány: valamely szerv vezetőjének hozzájárulásával kiadott személyi, munkaadói igazolvány, segítségével az állambiztonsági munkát végző operatív tiszt leplezni tudja valódi hivatását.