Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Sipos András: Tervek a budai várnegyed középületeinek felhasználásáról 1952-ben (Forrásközlés)

Kultúrház vagy kisebb irodaépületnek javasolható. Műemlék, eredeti formában fenntartandó. 12. Ince pápa tér 1. 4800 m

2

' 200 fő befogadására, helyreállítási költség 15 millió Ft. Előzőleg a Legfőbb Állami Számvevőség hivatalai voltak, azt megelőzőleg jezsuita kolostor.

40 Tavaslat

: Nagyigényű szálloda a bekövetkezendő nemzetközi forgalom céljára. Kert-étkezési lehetőségével gyönyörű kilátás Pest és Margit-sziget felé. A főváros és a kormányzat vendégeinek elhelyezésére alkalmas. 13. Ince pápa tér 2. Alapterület 800 m

2

, elhelyezhető 200 fő, helyreállítási költség 1,6 millió Ft. Eredetileg vári leányiskola volt.

41 Tavaslat

: Az előbbi szállodával kapcsolatos, de attól függetlenül is felhasználható reprezentatív étterem céljára. 14. Táncsics Mihály utca 7. 1720 m

2

, 120 fő befogatására, helyreállítási költség 1,6 millió Ft. Erdődy-, később Hatvany-palota volt.

42 Tavaslat

: a.) nagyigényű lakás reprezentatív helyiségekkel, b. ) pártszervezeti székház, c. ) kormányzati vendégek szálláshelye. Jelenleg iskola, de erre a célra nem alkalmas, kicsi. sérült tömegét 1951-1953-ban Riedlmayer Gyula tervei szerint állították helyre. Jelenleg vendéglátóipari célokat szolgál (Fortuna Étterem). 40 A XIII. századra visszanyúló Szent Miklós domonkos templom és a Nagyboldogasszony (Mátyás-) templom között a középkorban polgárházak álltak. A templomtól északra álló kolostor a török alóli felszabadulás idejére teljesen elpusztult, a templom és tornya maradt fenn. Délre, az egykori polgárházak helyén épült a jezsuita kollégium (1688-1702), melynek épületegyüttesébe később fokozatosan bevonták a templom maradványait. A rend feloszlatása után papnevelde, majd 1784-től a Magyar Kamara vette használatba a kollégiumi épületet, ekkor alakították át copf stílusban, ami külső arculatát máig meghatározza. 1867-1945 között a Pénzügyminisztérium használta. Az ostrom idején súlyos károsodás érte. A romos területen az 1960-as években kezdődtek régészeti ásatások. 1976-ra épült meg a Hilton Szálló, amely magában foglalja a középkori és újkori maradványokat is (tervezte: Pintér Béla, műemléki helyreállítás: Sedlmayer János). 41 A középkori domonkos kolostor helyén a 18. században élelmiszerraktár épült, melyet később iskola céljára alakítottak át, 1902-1936 között leánylíceum. A világháborús sérülések folytán 1955 előtt lebontották, helyén áll a Hilton Szálló északi szárnya. 42 Az 1750-60-as években épült az Erdődy grófok számára Nepauer Máté tervei szerint. 1912-től Hatvány József báró megrendelésére esett át jelentős átépítésen, amit Behr József tervezett. Háborús károsodása aránylag csekély mértékű volt. Kezdetben iskolaként funkcionált, majd 1968-tól kezdődő átépítés eredményeként kulturális funkciót nyert. Az MTA Zenetudományi Intézete, a Zenetörténeti Múzeum, a Bartók Archívum és a Dohnányi Ernő Archívum működik benne.