Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Sipos András: Tervek a budai várnegyed középületeinek felhasználásáról 1952-ben (Forrásközlés)

Tavaslat

: a.) minisztertanács hivatalai b.) szovjet nagykövetség hivatalai részére. 4. Dísz tér 18. Hasznos alapterület 1050m

2

, befogadóképesség 80 fő, helyreállítási költség 4,2 millió Ft. Egykor a tábori püspökség épülete. Tavaslat

: Az előbbi három épületnek kapcsolt része lenne, itt helyezhető el az előbbi létesítmények étkezője. Fenti épületek tulajdonképpen egy építészeti egységnek tekintendők, és műtörténeti értéküknél, valamint városképi fontosságuknál fogva nem volna ajánlatos ezen egységet megbontani. 5. Szent György tér 3. és Dísz tér 17. Alapterület 8000 m

2

, elhelyezhető létszám 600 fő^Jrelyreállítási költség 25,2 millió Ft. Előzőleg Honvédelmi Minisztérium és honvéd főparancsnokság épületei voltak.

32 Tavaslat

: a.) legfőbb honvédelmi intézmények, főparancsnokság és a vezérkari főnökség hivatalai b.) ÁVH hivatalai. Ezek nem műemlék épületek. 6. Szent György tér 4. Hasznos terület 4000 m

2

, befogadóképesség 350 fő, helyreállítási költség 17 millió Ft. Egykori Teleki-palota.

33 Tavaslat

: kisebb minisztérium vagy hasonló igényű irodaépület. Műemlék, eredeti formában állítandó helyre. 7. Szent György tér 2-4. Alapterület 3900 m

2

, 400 fő elhelyezésére alkalmas, helyreállítási költség 11,7 millió Ft. Előzőleg Teleki-palota kert területe volt. Tavaslat

: Hivatali épület a Teleki-palotával kapcsolatban vagy lakóépület a kormányzati negyed dolgozói számára. Az építészek és a műtörténészek a kertet feltétlenül beépítendőnek tartják, azonban véleményünk szerint parkosítással is megoldható a terület felhasználása. 32 A Honvédelmi Minisztérium Szent György téri épülete 1879-1881-ben épült (tervezte: Kallina Mór). A Dísz tér 17. helyén laktanya (épült 1729), majd 1846 után evangélikus templom, paplak és iskola volt. Ezeket 1895-ben lebonották, és helyükre emelték a Honvéd Főparancsnokság épületét, szintén Kallina Mór tervei szerint. Az ostrom mindkét épületben súlyos károkat okozott, hasznosításuk megoldatlan maradt. A minisztériumi épület maradványait 2002-ben elbontották, a főparancsnokság torzója napjainban is várja sorsát. 33 1787-1791-ben épült a Teleki grófi család számára Fischer Antal tervei szerint. 1857-ben kincstári tulajdonba került. Katonai célokat szolgált, a Honvéd Főparancsnokság működött itt az 1890-es évekig, majd a kincstár eladta Habsburg József főhercegnek. 1904-1905-ben Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerint átépítették és kibővítették. A Szent György utca mentén álló négy ház lebontásával képezték ki a kert területét. A főhercegi palota az ostrom idején súlyos sérüléseket szenvedett, maradványait 1968-ban bontották le.