Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Sipos András: Tervek a budai várnegyed középületeinek felhasználásáról 1952-ben (Forrásközlés)

TERVEK A BUDAI VÁRNEGYED KÖZÉPÜLETEINEK FELHASZNÁLÁSÁRÓL 1952-BEN Forrásközlés A budai várnegyed a főváros ostroma következtében legnagyobb károkat szenvedett városrészek közé tartozott. Horler Ferenc egykorú felmérése szerint 200 épületéből 30 teljesen elpusztult, további 17 teljesen, 88 pedig részben lakhatatlanná vált.

1 Más szempontú vizsgálat szerint a megsemmisült épületek száma 42, súlyosan rongálódott 62 és mindössze egyetlenegy volt, amely az üvegkároktól eltekintve lényegében sértetlen maradt.

2 A „jövő Budapestjének" tervezése úgyszólván a harcok elültének másnapján elkezdődött. A tervezők úgy vélték, hogy - a város egészének szintjén eleinte, a pontos kárfelvételek elkészültéig túl is értékelt - romhelyzet egyben lehetőséget nyújt a városszerkezet, a városkép, az épületállomány gyökeres megújítására.

3 Gyors megválaszolást kívánt az a kérdés, hogy a várnegyed hogyan illeszkedhet be az új Budapest életébe. Az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy addigi szerepköre - amikor egyszerre volt a legexkluzívabb lakónegyed, kormányzati negyed és az állami reprezentáció központja - nem folytatható. A romosodás itteni fokát alapul véve, komolyan felmerült - helyreállítás helyett - a „buldózeres újjáépítés" lehetősége. Pogány Frigyes visszaemlékezése szerint „olyan hangok hallatszottak még a Közmunkatanácson belül is, hogy királyi palotát le kell bontani - s már született is olyan javaslat, hogy amerikai szállodát kell építeni a helyére."

4 Nem lehetett kétséges, hogy a palota sorsa, jövőbeni rendeltetése döntő az egész várnegyed szempontjából, az ezzel kapcsolatos bizonytalanság azonban még évekig húzódott. A várbeli lakóházak tulajdonosai azonban nem kívánták halogatni a helyreállítást, és az ő részükről jelentkező nyomás a városépítési hatóságokat is lépéskényszerbe hozta, mivel meg kellett akadályozni, hogy a kizárólag praktikus szempontokat követő gyors helyreállítások jóvátehetetlen műemléki és városképi károkat okozzanak. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1945. szeptember 4-i ülésén döntött „műemléki bizottság" létrehozásáról, 1 HORLER FERENC. 2

GERŐ1951. 54. p. 3 SÍPOS 2005.182. skk. 4 POGÁNY 1983.187. p.