Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Pál-Antal Sándor: Adatok magyarországi városok 1901. évi vízellátásáról

háza a csőhálózattól 75 méteren belül fekszik, azok vízdíjfizetésre kötelezet­tek. Más városok esetében - Arad, Nagyszeben, Sepsiszentgyörgy - a veze­tékes víz használata nem volt kötelező. A fenti példákból kitűnik, hogy a 19-20. század fordulóján a magyaror­szági városok jelentős része nagy léptekkel haladt a modernizáció útján, amelynek nélkülözhetetlen kelléke volt az egészséges vezetékes ivóvízzel való ellátás, valamint a csapadék- és szennyvizek levezetését biztosító föld­alatti csatornázás kiépítése. Egyes városok, főként a nyugatiak elől jártak e téren, mások a 19. század utolsó éveiben fogtak hozzá vízműveik és csatorna­hálózatuk kivitelezéséhez. Egy évtized múltán a nagyobb városok mindenikje eljutott abba a fázisba, amikor kijelenthette, hogy vízgondjaik nagyjából meg­oldottnak tekinthetők. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy a vezetékes víz bevezetésével az ivóvíz kérdése véglegesen megoldott volna. Hiszen az ezt követő évtizedekben is folyamatosan napirenden volt a víz- és csatornaháló­zatok rendszeres karbantartási gondja mellett a rohamosan növekvő városi lakosság vízigényének kielégítése és a víz minőségének biztosítása. Levéltári és kézirattári források Maros Megyei Nemzeti Levéltár (MMNL) Marosvásárhely város levéltára. Törvényhatósági bizottsági közgyűlési jegyzőkönyvek Marosvásárhely város levéltára. Műszaki osztály iratai. Dr. Bernády György iratai. Hivatkozott irodalom MELEGA 2007. MELEGA MIKLÓS: Egy vidéki középváros, Szombathely modernizációs programja (1895-1902). In: Urbs. Ma­gyar várostörténeti évkönyv. II. Budapest, 2007.

Next

/
Thumbnails
Contents