Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Pál-Antal Sándor: Adatok magyarországi városok 1901. évi vízellátásáról

• 5. A terveket Schone és Ault londoni mérnökök készítették, az építést Hughes és Lancaster londoni cég eszközölte. 6. A vízvezeték jövedelmezőségét miután nem a városé, nem tudjuk, a csatornázás jövedelmet nem hoz. 7. Igen. 8. A város lélekszáma a folyó évi népszámlálás szerint a tanyákat is beszámítva 53.800, a vízvezetéki hálózat azonban csak mintegy 25.000 lélekre terjedő területre terjed ki. Nálunk a vízzel rendkívül takarékoskodnak, s fejenként s naponként átlag 35 liternyi fogyasztás van, ami igen kevésnek mondható. Bőségesen számítva 60 litert kell felvenni fejenként és naponta."

16 V. Gyulafehérvár (1901. november 6.) „A vízvezeték és csatornázás a város területén még nincsen."

17 VI. Temesvár (1901. november 8.) „Csatornázás és vízvezeték még nincs létesítve".

18 VII. Pozsony (1901. november 8.) „1. A város közönsége 7 évvel ezelőtt megvette az osztrák Vasmű Rt. által létesített vízművet. 7. A vízvezeték általános és kötelező bevezetése óta a közegészségi viszonyok nagy fokban javultak. A többi pontokra nézve a csatolt szabályrendelet, illetőleg szabályrendeleti gyűjteményünk első kötete fog felvilágosítással szolgálni."

19 VIII. Kassa (1901. november 8.) Választ adni nem tudnak, mivel a vízvezetékre vonatkozó s a m. kir. Földművelési Minisztérium vízépítési igazgatósága által elkészített terv még tárgyalás alatt áll.

20 IX. Segesvár (1901. november 11.) „Városunkban rendszeres csatornázás nem létezik. A létesítendő vízvezetékre vonatkozólag az összes tervek, költségvetések, árjegyzékek, építési szerződések és szabályrendeletek jelenleg miniszteri felülvizsgálat és jóváhagyás alatt állnak. 16 Uo. 132-133. lap. 17 Uo. 130. lap 18 Uo. 127. lap. 19 Uo. 129. lap 20 Uo. 130. lap