Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Gyáni Gábor: A szobaeb és a városi úri életforma

tás az ebek tartása iránt"-ban közreadott tanácsokat. Ez egyebek közt azt ajánlotta nekik, hogy „az úgynevezett szobaebet [... tulajdonosa] naponta a szabad levegőre vezesse vagy vezettesse", a kutyák helyes táplálásával kapcsolatban pedig így rendelkezett: „a házieb kevés hússal, hanem inkább porczos részekkel, általa összerágható csontokkal, levesmaradékkal és ennek levében áztatott kenyérrel vagy kutyának készült kétszersülttel, a szoba-eb pedig tejjel és ebben vagy levesben áztatott kenyérrel tápláltatik". S nem felejtette el végül hozzáfűzni: „Túrzsíros vagy igen meleg táplálék a kutyának nem válik egészségére."

10 Alkalmanként házi ebekből is válhattak azonban kóbor kutyák, a háborús években ez különösen gyakran megesett. „Azelőtt az összefogdosott állatok száma évenkint kétezer volt, most négyezerre emelkedett".

11 A Magyarság című lap riporterének nyilatkozó budapesti gyepmester tíz évvel később egyenesen arról számolt be, hogy nagyobb számban kerülnek a jó idő beköszöntével utcára a szobaebek, ezzel is szaporítva a kóbor kutyák számát. „Legnagyobb állományunk tavasz elején van, mert ilyenkor sok háziúr megunja, hogy a kutya egész télen a szobában tanyázott s azt mondja a lakónak: - Ki azzal a döggel!"

12 A budapesti lakásbérleti szabályrendelet semmilyen tiltó vagy korlátozó rendelkezést nem tartalmazott a (bér) lakáson belüli kutyatartással kapcsolatban;

13 egyedül a háziúr (a háztulajdonos) szeszélyes akarata döntött tehát ezekben az ügyekben. Kutyavásár - kutyatemető Miután Budapestből a századfordulón bérházas nagyváros lett, a polgáriközéposztályi kutyatartás kényszerűségből meggyökereztette az utcai kutyasétáltatás újmódi városi szokását. Bruck Lajos Párisi udvar (1909) című festményén jól látható az a belvárosban sétáló úri nő, aki mellett „kedvtelésre tartott" formás kis eb poroszkál. Lechner Gyula Váci utcát megjelenítő képén (Kristóf tér, 1901) szintén látunk két „úri eb"-et, amint egymással ismerkednek; nyakörveik pontosan jelzik státusukat.

14 A nagyvárosi polgári-középosztály számbeli kibővülése, s ezzel együtt az úri életmód tárgyi kereteinek a megszilárdulása rejlik a „kedvtelésre szolgáló ebtartás" gyorsan terjedő divatja mögött. A legalább három szobás lakás, a cselédtartás és a munkát házon-családon kívül kivételképpen sem 10 BFL IV.1407.b. 3789/1901-X. 11 A pesti kutya. Pesti Napló, 1916. október 31. 12 Intim beszélgetés a budapesti gyepmesterrel. Magyarság, 1926. március 7. 13 Berényi-Gráber 1909. 14 A képek megtalálhatók: Várnai 2004.