Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Bácskai Vera: Bérkaszárnyából bérház

lése lehetett az előszoba létesítés oka. 6 lakásban (3 háromszobás, 4 kétszobás és 2 egyszobás) nyílt lehetőség külön hálószoba kialakítására, mert ezekben egy-egy szobához alkóv is csatlakozott. Fürdőszoba vagy cselédszoba egyetlen lakáshoz sem tartozott, kamrát is csak kettőben tüntettek fel. Ennek megfelelően alakult a bérlők összetétele is, bár társadalmi besorolásuk nem problémamentes, és ebben sem a lakás nagysága, sem a bér összege nem ad eligazítást.

4 A foglalkozásból kiindulva 10 bérlő tekinthető munkásnak, 23 minősíthető kispolgárnak (fele részük a kispolgárság-munkásosztállyal érintkező részébe sorolható), és 3 személy - 2 hivatalnok és egy állatorvos - a középosztály alsó, kispolgárság határát súroló szegmenséhez tartozott.

5 Nyilvánvaló, hogy Mannót nem e ház bérjövedelme kecsegtette a vételnél, hanem, az hogy a környék várható felértékelődésével a vásárolt még üres telkekre emelt épületekkel együtt a házbérjövedelem is megsokszorozódik. Még a vétel évében kisebb átalakításokat végez a Rákóczi úti épületben: az I. és II. emeleti lakások egy részében cselédszobát, sőt egy lakásban fürdőszobát is kialakít, s nyilván ennek köszönhető, hogy a lakások változatlan száma ellenére, s annak dacára, hogy egy lakás üresen állt, a bérbevétel 10 720 forintra emelkedett. 1884-ben újabb építkezésekbe fogott, amelynek eredményeképpen a vásárolt telkeken immár három épület emelkedett: a Rákóczi út 82.-Huszár utca 2. sz. alatt a fent bemutatott háromemeletes, a Huszár utca 4. és a Huszár utca 6.-Munkás utca 5. sz. alatt pedig két kétemeletes bérház. Ez időből lakás- vagy bérlő kimutatás nem maradt fenn, csupán az engedélykérelemhez benyújtott alaprajzok alapján állapítható meg, hogy a Rákóczi úti ház lakásai csak kevéssé módosultak, viszont a Huszár utcai új épületekben többnyire 2-3 szobás és egy-egy négyszobás lakást alakítottak ki. Ezeknek a lakásoknak a komfortfokozata magasabb volt: szinte mindegyikben volt előszoba, cselédszoba és fürdőszoba. Az épületekre a használatbavételi engedélyt 1885-ben adta meg a tanács. A Rákóczi úti épület - a többi ingatlannal együtt - az örökösök közös tulajdonában maradt, majd 1908-ban Mannó István unokája Morvay Jenőné Mannó Katalin 104 415 forint értékben kiváltja azt testvéreitől, ezzel ő lesz az egyedüli tulajdonos, majd 1918-ban az épület a Magyar Altalános Ingatlanbank tulajdonába került. A bank 1932-1934-ben nagyszabású átalakítási munkájáról tanúskodnak az engedélyezésre benyújtott alaprajzok:

6 a szobák átszabásával, a régi, folyosói cseléd WC-k átépítésével minden lakásban előszobát, cselédszobát, fürdőszobát, kamrát alakítottak ki. A munkálatok következ4 Jellemző példa, hogy egy napszámos egy 215 forint évi bérű két utcára nyíló szobás lakást bérelt, míg a másik egy 125 forint bérű udvari egy szoba-konyhás lakásban élt. 5 Hat személy foglalkozása ismeretlen. 6 BFL XI.1136.14. doboz.