Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
A GYARAPODÁS ALAKVÁLTOZATAI - Bán Péter: A kilenced- és tizedszedés újraszabályozása az egri püspöki uradalomban az 1764 és 1768 közötti dézsmautasítások tükrében
mely a dézsmát behozza, szedje a dézsmahordás fizetésére. Egerben ugyancsak [az] előbbeni mód szerint mind [az] á 5 dénár cédulapénz, mind pedig minden két köböl dézsma után egy [krajcár] köbölpénz és pennaticum is egy-egy boricce vétetik meg, mivel a dézsmát az uraság pincéibe be nem hordják 107 , és máskülönben is a király commissioja 108 végzése mellett transactionalis 109 , tehát már törvényes. A méhek dézsmálásáról Ez is szinte úgy folytatik, valamint egyéb nemű dézsma alá való jószág, tudniillik a püspöki megyében minden tize adatik, a püspöki jószágban pedig két dézsma lévén, minden ötödik vétetik. De ismét némileg jobbak, nem is a legalábbvalók, hanem a középszerűek. Azért is szükséges, hogy a dézsmás [a] búzadézsma alkalmatosságával, mert akkor vagyon a méhek dézsmálása is, nemcsak megolvassa, [hanem] tekintse és a dézsmára esendőket megpecsételje vagy eljegyelje 110 és [a] búzadézsma lajstromába beírja. Ha pedig éppen az ötödikre nem telne, tehát minden olyan felező köpűnek váltsága a püspökség jószágában 40 dénár, a püspöki megyében 20 dénár vagy négy garas. A kukorica, borsó, lencse, több ilyes aprólékok dézsmájáról A püspökség uraságában nem dézsmáltatnak, mert ezeknek dézsmája már a jobbágyságnak árendába adatott, 111 a [püspöki] megyebeli vagyis királyi dézsmában 112 tizede megvétetik. Notandum 113 Sokszor úgy történik, hogy [a] szegénység a maga dézsmáját meg akarja váltani pénzről, melynek megváltására senki [t] sem kényszerítsen, hanem csak ha a szegénység abban könnyebbséget láma és maga jobb voltára meg 107 Vö. az 1764. évi instrukció 8., bordézsmálásról szóló hasonló részével. 108 Rendelkezése. 109 Egyezményes, megegyezés szerinti. 110 Valószínű jelentése: megjelölje. 111 Ti. az 1764 óta megkötött úrbéri szerződésekben; vö. BÁN 2004., különösen 135144. p. - Vö. még 25. számú jegyz. 112 Királyi vagy királydézsma: az egyházi tizednek a 16-17. században elterjedt neve, annak nyomán, hogy azt a török korban rendszerint a Magyar Királyi Kamara bérelte a püspökségektől a végvárrendszer fenntartására. 113 Megjegyzés.
