Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

A GYARAPODÁS ALAKVÁLTOZATAI - Bán Péter: A kilenced- és tizedszedés újraszabályozása az egri püspöki uradalomban az 1764 és 1768 közötti dézsmautasítások tükrében

BÁN PÉTER A KILENCED- ÉS TIZEDSZEDÉS ÚJRASZABÁLYOZÁSA AZ EGRI PÜSPÖKI URADALOMBAN AZ 1764 ÉS 1768 KÖZÖTTI DÉZSMAUTASÍTÁSOK TÜKRÉBEN Heves és Külső-Szolnok, valamint Borsod megye települései a Mária Terézia-kori úrbérrendezést megelőző kilenc kérdőpontra 1770-ben adták meg válaszaikat. Az egri püspökség földesúri birtokai - az abaúji Hejce és a zempléni Szentmária kivételével - e két vármegyében feküdtek, így a 17 hevesi és az 5 borsodi faluban felvett vallomásokból (többek között) kiolvasható, hogy miként változott az egymást követő püspökök idején a jobbágyság adóztatása, ezen belül kilenced- és tizedfizetési kötelezettsége.

1 A püspöki uradalom helységeinek nagy többsége, 13 falu nyilatkozott úgy, hogy 1764- ig csak egyházi tizeddel tartozott, kilenceddel nem, 2 község pedig az ideig külön szerződés szerint adózott, illetve egyösszegű árendával váltotta meg minden szolgáltatását. Öt településen csak az azt közvetlenül megelőző időszak dézsmaszedési gyakorlatáról számoltak be (ezek közül kettőt 1765- ben, illetve 1767-ben telepített be Eszterházy Károly püspök), végül két helyen nem is került szóba, hogy egyáltalán tartoztak-e tizeddel, illetve kilenceddel. Mindenesetre legalább 15 faluban megváltozott a dézsmálás rendszere 1764-ben, legtöbb helyen elsősorban a földesúri kilenced bevezetése miatt, ám két helységben az egyházi decima természetbeni szedése is újdonság volt.

2 Bizonyára ezért készíttette el a püspök-földesúr a most közlésre kerülő két instrukciót, valamint a külön gabonadézsma összeírási módszertani útmutatót. Eszterházy Károly - akit 1761. október 10-én neveztek ki egri püspöknek, de csak 1762. június 29-én foglalta el székét - új egyházi uradalmában számos gazdaságigazgatási átszervezést valósított meg.

3 E téren az 1764-es esztendő nem csak a dézsmálás megreformálásában hozott lényeges változást, 1 A vonatkozó források publikusak. Ld. Borsod megyére: TÓTH 1991. 44-46., 50-53., 83-84.. 97-100., 114-115. p; a Heves és Külső-Szolnok megyei püspöki falvakra: BÁN 2002. 2 Eger város lakosságáról nem tudjuk, hogy válaszoltak-e, illetve miként a kilenc úrbéri kérdőpontra, csak annyi biztos - az itt olvasható 1766. évi instrukciónak a bordézsmáról szóló részében -, hogy szőlőhegyein akkor már egyaránt szedtek tizedet és kilencedet. 3 Összefoglalóan ld: BÁN 1999.