Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

CSALÁDI STRATÉGIÁK, FELBOMLÓ KÖTELÉKEK - Géra Eleonóra: Egy grófi család mindennapjai - a gyulai Almásyak

1914-ben elnökletével alakult meg a Vöröskereszt kétegyházi fiókja, de 1916-ban az elnöki teendőket gróf Czirákyné Almásy Erzsébet, a nagynénje intézte, aki korábban a társelnök volt, mivel Alajos bevonult katonának.

60 Huszárfőhadnagyként szolgált, a harctéren szerzett érdemeit ezüst vitézségi éremmel ismerték el. Az első világháborúban megsebesült, sőt 1916-tól 1918 márciusáig orosz hadifogságba került. A Békés megyei közéletben fontos szerepet vállalt, tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, Gyula város képviselőtestületének, választmányi tagja Békés vármegye Gazdasági Egyesületének, valamint az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, s több ármentesítő társulatnak.

61 Az országos politikába is bekapcsolódott; a nagyszalontai kerület képviseletében 1931 és 1934 között, az Egységes Párt programját követte.

62 Már az apja életében megkapta a kétegyházi birtokokat és nagyszülei kastélyába költözött át. Apja halálát követően ő örökölte a gyulai kastélyt, ám nem tudván biztosítani a fenntartási költségeket, azt a városnak ajánlotta fel. A város azonban nem élt az ajánlattal, s a kastély 1940-től lakatlanul állt. A család végül felszámolta a gyulai háztartást. Az orosz megszállás idején a város lakossága teljesen kifosztotta a kastélyt. Alajos 1945-ben igazi magyar nemesre valló gesztussal vált meg az utolsó hat lovától és kocsijától. A szenvedélyes kocsihajtó gróf befogta a lovakat, Kétegyházáról Gyulára hajtott, egyenesen az oroszok elé, akik azonnal elkobozták a lovait és a járművet. Édesapjuk halála után a testvérek megosztoztak az örökségen. A leányoknak jutott a gyulai kastélykert, akik Denise és Tábor József ösztönzésére úgy döntöttek, hogy a területet felparcellázzák, illetve, ha termálvizet találnak, akkor a fürdő kiépítésére részvénytársaságot hoznak létre. A részvénytársaságot, még a fúrások megkezdése előtt 1942-ben alapították meg.

63 Nagy nehézséget okozott, hogy a legfontosabb kérdésekben sem a testvérek, sem pedig a város képviselői nem tudtak dűlőre jutni, ezért a megvalósítás csak lassan haladt előre. Úgy tűnik a fennmaradt levelezés alapján, hogy Denise kivételével egyik testvér sem bízott meg Táborban, a tisztázatlan körülmények közt elbocsátott egykori titkárban.

64 A kastélykerti parcellák értékesítése 1942-ben megkezdődött ugyan, ám a kedvezőtlen gazdasági helyzet következtében a telkek iránti érdeklődés mérsékelt maradt, s többségük csak jóval áron alul kelt el. Mivel a kastélyban senki sem lakott, a helybeliek a parkban fákat vágtak ki, sőt a melléképületek lassú 60 Magyar Vörös-Kereszt. XV. 1914. 8. sz. 3. p., XVII. 1916. 3. sz. 12. p. 61 MTL 1932.11. p. 62 GULYÁS 1993. 422. p. 63

KOCH1991. 5. p. 64 Tábor József 1940-ben Alajost perelte elutasított nyugdíj kérelme miatt. BML XIII. 3. e. 43.