Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

CSALÁDI STRATÉGIÁK, FELBOMLÓ KÖTELÉKEK - Nagy Sándor: Válások mérlegen - a házasság felbontása Budapesten (Pest-Budán) a XIX. század második felében

Egyrészt utólagos közlésről van szó, amelynek forrása nem került feltüntetésre, ráadásul összeállításáról semmiféle információnk nincs: csak 1896 után találkozunk a házasság felbontásával megszűnt házasságok éves összesítésének rendszeres közzétételével.

1 A bíróságok számára - a válást minden magyar állampolgárra kiterjedően, egységesen szabályozó 1894: XXXI. tc. (Házassági Törvény) hatásának felmérése céljából - 1897-től tették kötelezővé statisztikai űrlapok készítését a jogerős ítélettel befejezett házassági perekre vonatkozóan, és azok továbbítását az Országos Statisztikai Hivatalnak.

2 1895. október 1. - ekkor lépett életbe a Házassági Törvény - előtt viszont nem létezett egységes bontótörvény, hanem az állami és a felekezeti jogok sajátos, kusza rendszere szabályozta a válás lehetőségét és módját.

3 Következésképp az állami statisztikai apparátusnak meglehetősen korlátozott eszközei lehettek a különböző világi és egyházi fórumok által tárgyalt bontóperek kimenetelének akkurátus felmérésére. 1. ábra Forrás: Szél Tivadar. 295. p. 1 THIRRING 1896. 70. p. A további évfolyamokban rendszeresen közlésre kerülnek az aktuális éves összesítések. 1895 előtt a válási statisztikát az Igazságügyi Minisztérium készítette és küldte meg a statisztikai hivataloknak. SZÉL TIVADAR 281. p. 2 458/1897. IM-rendelet „a házasságiperekre vonatkozó statisztikai adatok gyűjtések és beszolgáltatásának szabályozása tárgyában." MRT1897.1. füzet 33. p. 3 Az 1895 előtti magyarországi állapotokról a házassági jog terén kitűnő áttekintést ad az 1894: XXXI. tc. indoklása: CJH; Továbbá ugyané tárgyban: Sztehlo 1885.