Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Emlékezés és nem emlékezés - Megtorlás és társadalmi tudat - Standeisky Éva: „Élni kell, nem igaz?" - Déry Tibor börtönbéli önvizsgálata

párt minden feltételét eleve elfogadom... Könyörületet kérek. S kérem Önt, hogy segítsen kérésemben. Szeretnék még a pártnak hasznára lenni." A Lelkiismeretvizsgálat szépirodalmi változatát is megírta Déry ezekben a nyári hetekben. Elbeszélése, az Október végén alapvetően ugyancsak azt a célt szolgálhatta, hogy meglágyítsa a döntéshozók szívét: olyan elrettentő képet fest benne az „ellenforradalmárokról" - suhancok brutálisan meggyilkolnak egy kommunistát -, hogy az talán még a pártvezetés számára is túlzónak tűnhetett: propagandacélú belső terjesztésére sem gondoltak, Déry pedig a későbbiekben igyekezett megfeledkezni e művéről. * A vizsgálat lezárásakor Déry az ellene felhozott valamennyi vádpontban beismerte bűnösségét „Bűnösnek érzem magam abban, hogy igen sok alkalommal rossz kommunista módjára gondolkoztam kispolgári anarchista elemek szűrődtek az ítéletembe, nem értettem meg a párt szerepét és feladatait, rosszul értelmeztem a párttag kötelességeit és jogait. Ebből a hibás gondolkodásból folyik, hogy számtalan esetben csdekedeteimmel is vétettem a párt és a népi demokratikus államrend ellen" Petőfi-köri beszédéről kijelentette: „Beismerem hogy az akkor rólam szóló párthatározatnak lényegében igaza volt. Azon túlmenően, hogy beszédemet államellenesnek értékelem különösen mélységesen elítélem azt a részét, amely trágár, nyomdafestéket el nem bíró módon szidalmazta a párt és kormány felső vezetőit." Emlékeztetőül idézem, mit minősített ő utólag trágárságnak. Az 1956. június 27-ei sajtóvitán ezt mondta: „Ha nem vizsgáljuk meg szigorúan marxista módszerekkel, hogy nincs-e eszméink rendszerében bizonyos tévedés, akkor csak azt érjük el, hogy az ország szekerét sánta lovak helyett sánta szamarak fogják húzni."

6 Az október 23-át követő napokról ezt írta: „Bűnösnek érzem magam abban, hogy az 1956. október 23-án kirobbant ellenforradalmat tevékenységemmel támogattam..." Győzelem vagy vereség? Dérynék termékeny alkotói korszaka volt a börtönben töltött három év. Megírt egy elbeszélést, a korábban már említett Október végént (1957 őszén), egy színdarabot (1958 elején), egy gyermek- és ifjúkorát felelevenítő, részletes önéletrajzot (1958 nyarán), valamint egy terjedelmes regényt (1958 végén és 1959-ben). A dráma, a Bécsi lány, lényegében gyenge ismétlése az írót állandóan foglalkoztató témáknak: a hit - fegyelem, rend, elkötelezettség - és a szabadság közötti ellentét feloldhatatlan; a polgári származású értelmiségi idegen marad a munkások között. 6 HEGEDŰS B. András - RAINER M. János (szerk.): A Petőfi Kör vitái hiteles jegyzőkönyvek alapján. IV. Partizántalálkozó - Sajtóvita. Budapest, 1991,98-99. p.