Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Emlékezés és nem emlékezés - Megtorlás és társadalmi tudat - Horváth Sándor: A munkásidentitás változása - az 1956-os forradalom leverését követő megtorlás hatásai

és szociológiai munkákban. Maurizio Gribaudi egy torinói klasszikus munkásnegyednek tekintett városrész történeti vizsgálata során arra a kérdésre kereste a választ, hogy „a korábbi erőteljes politikai mobilizálódást miért váltotta fel a harmincas években a passzivitás, a magánéletbe való visszahúzódás a munkások körében". Gribaudi kérdésfeltevése érvényes lehetne a magyarországi munkástanácsok kapcsán is. Az 1956-os ábrázolásokban oly aktívnak tűnő munkások a hatvanas-hetvenes években az egyik legcsendesebb társadalmi csoportnak tűnnek. Azonban félő, hogy a kérdésfeltevés hasonló eredményre vezetne, mint Gribaudi végkövetkeztetése, aki szerint „nincs egységes munkásosztály, mint ahogy nincs egységes normatíve érvényesülő munkáskultúra sem... az egyének és családok folyamatosan újratárgyalták az interakciókban a munkahelyi, szomszédsági és rokonsági viszonyokban betöltött pozíciójukat. A munkásosztályhoz, mint olyanhoz kapcsolódó történeti leírások, elemzések politikai szempontú interpretációkat jelentenek."

14 Gribaudi a munkásidentitást ezáltal szituációhoz és cselekvéshez, nem pedig homogén társadalmi csoporthoz köti. A megtorlás során egységesként kezelt - holott javarészt a hatalom aktív közreműködésével létrejövő - munkástanácsok tagjainak elbeszélései és az azokban elmesélt identitások megváltozása is érthetőbbé válhat, ha szakítunk a társadalmi identitás statikus felfogásával, és a munkásidentitást szituatív magatartásokhoz kötjük. Ebben az értelmezési keretben Abod László 1956-os szereplésekor azért is ábrázolhatta magát munkásnak, mert az adott szituációban munkásként lépett fel, és az általa a munkásokra jellemzőnek vélt társadalmi magatartásokat követte. Ennek az ábrázolásnak és a munkásidentitás megváltozásának egyik oka az is lehetett, hogy a megtorlás során a munkásságot egységes társadalmi csoportként jelenítették meg. 14 BÓDY Zsombor: A mikrotörténeletn haszna nagy társadalmi csoportok kutatásában. Néhány módszertani és elméleti megfontolás az újabb, francia nyelvű szakirodalomban. Századvég, 1999 tél, 39-57. p.