Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Szabó Csaba: Bosszú vagy kiiktatás? Gondolatok a Turchányi-per kapcsán (1957)

tani a kínálkozó lehetőséget, hogy az 1956 utáni bosszú alkalmat adjon a nemkívánatos elemek kiiktatására. Mivel azonban az 1956-os forradalom tömegeit a hatalommal elvben szövetséges munkások adták, valós szerepüket jóval felnagyítva kívánt a hatalom példát statuálni az amúgy is ellenségnek tartott rétegekkel (egykori tőkések, 1945-1948 előtti politikusok, papok stb.).

35 A Kádár-rezsim már 1957 tavaszán létrehozta a politikai számonkérés 1945 után is bevált intézményét. Elsőként a Legfelsőbb Bíróságon állították fel a népbírósági tanácsot. Ennek a négy népbírón kívül csak egy hivatásos, jogvégzett tagja volt. 1957 tavaszától a nyilvánosság teljes kizárásával megkezdődtek a jelentősebb perek.

36 A Turchányi Albert Egon és társai ellen lefolytatott perben tizenhét ítélet született. A periratok kiváló forrásai az 1956-os eseményeknek, az emberi helytállásnak, és néha a gyengeségnek is.

37 35 MIKÓ Zsuzsanna: A forradalom utáni megtorlás bírósági és ügyészségi szervezete, 19561961. Történelmi Szemle, 2006/1-2., 121-169. p. 36 SZAKOLCZAI Attila: Megtorlás és restauráció, 1956-1963. A megtorlás feltételeinek megteremtése. In: KIRÁLY Béla - Lee W. CONGDON (szerk.): A magyar forradalom eszméi. Eltiprásuk és győzelmük (1956-1999). Budapest, 2001,147-166. p. 37 Turchányi-per. Az elsőfokú ítélet 1958. január 10-én kelt, a Legfelsőbb Bíróság ítélete 1958. november 3-án.