Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Kahler Frigyes: Joghalál Magyarországon. Koncepciós elemek az 1956-os perekben. A Brusznyai-per

Most, amikor ismételten - és utoljára - elhangzik a száznyolcvan szovjet katona halála, meg kell állapítanunk: az október 4-5-ei harcokban szovjet forrás szerint tíz szovjet katona esett el és huszonöt sebesült meg.

25 A polgári halottak száma pedig a valóságban negyvenkét fő volt - harrnincnyolc férfi és négy nő 26 A Mészáros Gyula által feltalált és közölt szovjet temetési jegyzőkönyv

27 szerint a Veszprémben meghalt és ugyanitt eltemetett szovjet katonák száma huszonnégy. 1. ÁBRA: A szovjet temetési jegyzőkönyv 25 Alekszandr Kirov közlése. In: GYÖREKI Jenő - HORVÁTH Miklós: Szovjet katonai intervenció 1956. Budapest, 1996, 154. p. Az 1956-os Kézikönyv harmadik kötete erre nézve nem tartalmaz információt, csak a szovjet erők veszteségeinek összesítését közli. Lásd HEGEDŰS B. András (főszerk.): 1956 kézikönyve. Megtorlás és emlékezés. Budapest, 1996,306. p. 2

6 BÁLÁS PIRI László: Piros vér a pesti utcán. Rebellitas '56, 1993/5., 36. p. A Kézikönyv harmadik kötete Veszprém megye halálozási adatait nem, a vidéki halálozásokat hat megyére nézve közli. Ezek: Pest 68 fő, Bács-Kiskun 64 fő, Győr-Sopron 62 fő, Komárom 53 fő, Nógrád 52 fő és Fejér megye 50 fő. I. m. 304. p. 27 MÉSZÁROS Gyula: Forradalom és szabadságharc Veszprémben 1956. Veszprém, 2001, 43. dokumentum.