Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Germuska Pál: Megtorlás a felsőoktatásban az ELTE BTK esettanulmánya alapján

szervezkedésben, vagy eUenforradalmi cselekmények végrehajtásában közreműködtek". Külön figyelmeztetett arra, hogy a hallgatók ügyeit vizsgáló fegyelmi bizottságokban (a fegyelmi szabályzat IV. fejezet 4. § 2. bekezdésének megfelelően) biztosítani kell az MSZMP és a KISZ, az oktatók ügyeivel foglalkozó fegyelmi bizottságokban pedig az MSZMP intézőbizottságainak képviseletét. Az utasítás arról is rendelkezett, hogy az MSZMP és KISZ bevonásával felül kell vizsgálni az 1956 októberében és azóta végrehajtott előléptetéseket, valamint a hallgatói ösztöndíjakat is, hogy „olyan hallgatók, akik az egyetemen káros politikai tevékenységet fejtenek ki, ösztöndíjat ne kapjanak".

9 A miniszteri utasítás értelmezése nem volt egységes a fegyelmi bizottságok számára, ezért az ELTE Rektori Tanácsának 1957. május 31-ei ülésén értelmező határozatot kellett elfogadnia. Eszerint, ha valaki az „ellenforradalom alatt hangadó szerepet" játszott, cselekményekben részt vett, akkor pro és kontra is figyelembe kell venni az azóta eltelt időben tanúsított magatartását. (Az eljárások folyamán ezt következetesen be is tartották: az MSZMPbe, KISZ-be való belépés, aktív mozgalmi tevékenység, a „bűnbánat" enyhítő körülménynek számított; míg a „revizionista nézetek fenntartása", a kormány politikájának bírálata, az októberi események nem ellenforradalomként való megítélése súlyosbító körülményként esett latba.) A tanács külön hangsúlyozta a továbbiakban, hogy az utólagosan kifejtett „káros politikai tevékenység önmagában is tárgya lehet fegyelmi eljárásnak".

10 A rektori tanács május 3-án tárgyalt először a fegyelmi ügyekről. Megvitatták a miniszteri utasítást, majd Világhy Miklós rektor közölte, hogy a rendelkezésnek megfelelően már eljárást indított a bölcsészkar több dolgozója ellen. A „tényállás felderítése céljából" vizsgálóbizottságokat küldött ki a tanács (a Mt. 115. §-ának megfelelően). A karon külön oktatói, illetve hallgatói fegyelmi bizottságot hívtak életre. Az oktatói bizottság tagjai lettek: Kardos Tibor professzor, dékánhelyettes, Kardos László professzor, Szamuely Tibor docens. Szamuelyn keresztül egyértelműen biztosított volt a pártszervezet beleszólása az eljárásokba. A hallgatói fegyelmi bizottság összetétele: Vayer Lajos professzor, Dolmányos István adjunktus az MSZMP pártszervezet képviseletében; Gergely Gergely adjunktus, Kékes Andor, a tanulmányi osztály vezetője, Hérics Lajos harmadéves újságírószakos hallgató a KISZ képviseletében.

11 9 ELTE Egyetemi Levéltár, I/i) 7. doboz. 10 Uo. A rektori tanács 1957. május 31-i ülésének határozatai. 11 Dolmányos István (1929-1993) történész. 1952-től tanít az ELTE Kelet-Európa Története Tanszékén, 1977-től egyetemi tanár. Gergely Gergely (1910-1983) irodalomtörténész. 1936-1946 közőrt Szegeden tanít, majd a fővárosban minisztériumi tisztviselő. 1952-1977 közt az ELTE XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén tanít. Kardos László