Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

A törvényerejű rendelet ügyvédi működés általános szabályairól szóló paragrafusainak indoklása szerint az e paragrafusokban megfogalmazottak nem érintették azokat a szabályokat, amelyeknek értelmében bizonyos bűnügyekben átmenetileg csak a katonai védők jegyzékébe vagy az igazságügyminiszter által e célból összeállított jegyzékbe felvett ügyvéd járhatott el. Zala megyében elenyésző volt azon ügyek száma, amelyekben a lajstromban szereplők eljártak. A főbb ügyekben már 1957. első felében eljárás indult, s ezekben a védők meghatalmazás útján végezték munkájukat.

97 Jó néhány kiemelt zalai per tárgyalási jegyzőkönyvének áttanulmányozása után az a kifejezett meggyőződésem, hogy az adott körülmények között az ügyvédek jó szakmai színvonalon s korrekt módon védték védenceiket, több esetben sikerült felmentést elérniük vagy a vádindítványban szereplő súlyosabb minősítést enyhíttetni. Főleg a BHÖ 1. (1) bekezdésében szereplő vezetői tevékenységet próbálták a BHÖ 1. (2) bekezdésében szereplő tevékeny részvételre minősíttetni. Itt komoly különbség volt a büntetési tételben. Sokszor az eljárás megszüntetését, felmentést, illetve a bűncselekmény megállapítása esetén enyhe büntetés kiszabását kérték. A védői fellebbezések zömmel a tényállás helytelen megállapítására, a minősítés megváltoztatására és az ítéletben foglaltak enyhítésére irányultak. Ezek persze nem mindig jártak eredménnyel. Orbán Nándor ügyében

98 a Legfelsőbb Bíróság például ezzel utasította el a védői fellebbezést: „A tényállás elleni védelmi támadások lényegében a bizonyítékok újraértékelését célozták, erre azonban az eljárási szabályok nem nyújtanak lehetőséget, következésképpen alaptalanok a tényállás téves megállapítása miatti fellebbezések." Az ügyvédi munka azon esetekben sem lehetett eredményes, ha a büntetőeljárás folyamatába a politika nemcsak közvetett módon, hanem közvetlenül is beavatkozott. Mindezt tovább nehezítette egyes esetekben a védencek következetlen magatartása is.

99 A zalaszentgróti forradalmárok ügyében hozott, viszonylag súlyos ítélettel

100 a zalai bíróság példát kívánt statuálni. A Zalaszentgróton történt események ugyanis részben az ottani párttitkár személye ellen irányultak, aki később a megyei MSZMP adminisztrációs osztályának vezetője lett, s egyúttal hozzá tartozott az igazságügyi szervek felügyelete is. Miután Zalaszentgróton feldúlták a párttitkár lakását, s felesége illatszereit szétszórták, a később pozíci97 A szabad megegyezésen alapuló díj plafonja 1500 Ft volt, efölötti díj kifizetéséhez a kamara elnökségének jóváhagyása kellett. A két hónapig zajló zalaszentgróti ügy tárgyalása során eljáró ügyvédek zöme például 2-3000 Ft-ot kapott. 9

s ZML, A Zala Megyei Bíróság büntetőperes iratai (XXV. 19. b), 410/1957. Orbán Nándor és társai pere. 99 Például ügyvédi tanács ellenére tett beismerő vallomás. 100 ZML XXV. 19. b) 429/1957. Fülöp Kálmán és társai pere.