Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

A Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság által alkalmazott gyűlöletre izgatás minősítést (BHÖ 2. b) pont). Barna Péter mindezt vitatta. Véleménye szerint ezen cselekményével a terhelt élére állt egy csoportosulásnak, és a népi demokratikus államrend ellen irányuló támadásra uszított, s mindezt a BHÖ 8. pontjában foglalt „mozgalomra való izgatás" bűntettének kellett volna inkább minősíteni.

84 III. 4. Államrend elleni szervezkedés

85 A Zala Megyei Bíróság „ellenforradalmi" bűncselekményekben folytatott ítélkezési gyakorlatát a büntető kollégiumi üléseken hozott állásfoglalások, határozatok is nagymértékben formálták. Ilyen ülésre került sor 1957. április 11-én,

86 amelynek egyik napirendi pontja épp a fent jelzett témával foglalkozott. Habár a megyei elnök e téma taglalását egy később megtartandó bírói értekezlet tárgyává tette, mégis szükségét látták a kollégiumi tagok, hogy néhány vitatott kérdésben állást foglaljanak. A minősítéssel kapcsolatban merült fel az a probléma, hogy mikor valósul meg a BHÖ 1. pont (1) bekezdés szerinti vezetői tevékenység. A kollégium úgy foglalt állást, hogy az 1. pontban írt vezetői tevékenységet az fejti ki, aki irányítja a mozgalmat vagy szervezkedést. Farkas József mb. tanácsvezető a BHÖ 11. pontjának (1) bekezdésébe foglalt büntetési tételek kapcsán azt a kérdést vetette fel, hogy lehet-e alkalmazni enyhítő szakaszt, s az ilyen bűncselekményekben követett rendes eljárásban lehetőség van-e öt évet meg nem haladó börtönbüntetés kiszabására. Véleménye szerint a Btá. 51. §-ának alkalmazására ebben az esetben nem kerülhetett sor. Dr. Hámori Zoltán letenyei járásbírósági elnök szerint lehetséges lett volna az enyhítő szakasz alkalmazása a BHÖ 11. pontja esetében, mert a legmagasabb büntetési tétel halál, a legkisebb mérték öt évig tartó börtön. A Btá. 51. §-a azt mondja ki - érvelt -, hogy ha a legkisebb mérték is túl súlyos (ez esetben az 5 év), enyhébb büntetést lehet alkalmazni. Dr. Török Ferenc nagykanizsai járásbírósági elnök is ezt az álláspontot osztotta, s megjegyezte, hogy ha ki akarná zárni a törvény az enyhítő szakasz alkalmazását, azt külön is ki kellene mondani a törvénynek. A büntető kollégiumi elnök, dr. Szokoly István nem értett egyet kollégáival, mondván, akkor már kétszeres leszállás lenne a büntetéskiszabásban. Megjegyezte, hogy itt 84 Legfelsőbb Bíróság, 708/1957. ss BHÖ 1. (1), 1. (2), 8., 9. A zalai bíróságok 1957. január 1-je és szeptember 1-je között 28 személyt ítéltek el államrend elleni szervezkedés miatt. Ezek közül 4 személyt 10 éven felüli, 12 személyt 5-10 év közötti börtönre, 6 személyt 2-5 évig terjedő börtönre, 5 személyt 1-2 évig terjedő börtönre, 1 személyt 1 éven aluli börtönre ítéltek. E statisztikában szereplő adatokat a megyei bíróság elnöke kemény és határozott ítélkezés eredményeként jellemezte. 86 ZML XXV. 1. a) Kollégiumi ülések, 1957.